Ujjaid

Szerző: LoorenaDátum: 2008. november 30. 16:05

Műfaj: VersCimkék: élj, élet

Ujjaid ráfonódnak a napra
És várod a jeleket
Halk koppanással beindul a gépezet
És lépsz...
Élj,ne várd a múltadat!
Szólj...
Mi nyomja a szívedet?
Kérj...
Ha nem megy egyedül
Láss!
Nem vagy egyedül
Lelkek kik értik a sírást az arcodon
Fények mik jelzik a lépést az utadon
Halld meg a szavukat
Kérd el a lelküket
Várd a jeleket

És ujjaid ráfonódnak a napra...

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Loorena (#6150)	2008. december 04. 07:19
Pedig ottvagyok:)
Válasz Veronai hozzászólására (#6109).

2. Veronai (#6109)	2008. december 01. 23:50
Szóval a fény, a melegség. Az mire ráfonódhatnak. Az a közeg, ami erőt ad. Írásod erőben tüzel. Mint ha haraggal vagy telve. A tanácsok közt........... Te hol vagy? Nem látlak. Üdv: Veronai