Undorító szerelem
Dátum: 2009. április 20. 19:32Műfaj: PrózaCimkék: elmélkedés |
Te, aki 16 éves koromban megrontottál! Mert felkínáltad magad. És én belementem a játékba… Miért ne? Hisz nagylánynak éreztem magam, és persze felnőttnek is.....
Te, aki 16 éves koromban megrontottál! Mert felkínáltad magad. És én belementem a játékba… Miért ne? Hisz nagylánynak éreztem magam, és persze felnőttnek is. Mikor annakidején velem láttak, sokan megrökönyödtek, s ezt sajnos még élveztem is. Jó volt, hogy olyat művelek veled, amit mindenki tiltott. Nem érdekelt a szent beszéd arról, hogy elhagyjalak. Először csak az otthonon kívül voltál az enyém. Aztán hétvégénként is együtt voltunk. Igaz, csak titokban, mert akik szerettek tőled féltettek, azok előtt nem akartam veled mutatkozni. Aztán nagy nehezen elfogadták, hogy veled élem az életem. Azt hittem akkor fiatalon, hogy szeretlek, és szükségem van rád. Aztán most rájöttem 24 év után, hogy halálosan tévedtem és rossz választás voltál nekem. Már rég nem szeretlek, és mégis kitartok melletted. Pedig mennyire megutáltalak, de gyenge vagyok, ahhoz hogy elváljak tőled, töröljelek az életemből végleg, s mindörökre. Miért gondolok annyit rád. Már- már belehalok. De elérted, amit akartál azt, hogy nélküled már létezni sem tudok. Pedig ki nem állhatlak, neked nincsenek érzéseid és nem is lesz soha. Tudom, és mégis kellesz. Nem járok olyan helyekre és azokhoz, akik ki nem állhatnak, és már a látványodtól is irtóznak, mert annyira undorító és utálatos vagy. Igazuk van, tényleg néha nekem is hányingerem van tőled. Egyre sűrűbben. De hiába minden erőlködésem. Próbállak törölni a létemből, de nem megy. Csak az a furcsa, hogy mindig én kereslek. Keresem a pillanatot, mikor egy térben és időben szenvedélyesen létezhetünk. Most is rád gondolok, és rólad írok, pedig már egyszer a múzsám voltál, igaz akkor arról írtam, mennyire élvezlek és hogy milyen kívánatos vagy. Ennek már régen vége. Gyűlöllek, mert megnehezíted és megrövidíted az életemet. Már nagyon bánom, hogy olyan fiatalon összekötöttem veled az éltemet. Takarodj az életemből te undorító féreg, széttéplek örökre, és agyon taposlak. Vagy te nyírsz ki engem, vagy én végzek veled. Más választás nincs te büdös cigaretta…
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Zseva (#28239) | 2013. október 03. 14:24 |
Huh... Ilyennel én is szoktam próbálkozni, de te megleptél. Már kezdtem arra gondolni, ez azért túlzás, amikor a végén azt a szót leírtad... és még csak nem is tévedtél. Gratulálok! | |
| |
2. Pergamon (#12777) | 2009. szeptember 18. 13:52 |
Hehe! Imádom, ha csak az utolsó sorban lebben fel a függöny. Azt hittem nehéz meglepni, de a végére nem számítottam. Ügyes! | |
| |
3. Jocc36 (#8648) | 2009. április 21. 13:20 |
Gratula :) szenvedélyes e kapcsolat,se veled se nélküled? | |
| |