Vándor

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2008. július 16. 15:34

Messze,poros utakon

vándor kóborol.

Palástját por lepte,

egyre csak vádakat sorol.

Vándor! Lásd már a

napot!

Feledd a patkányt,

pestist,halált!

A sírokat régóta benőtte

sok fű és vadvirág.

A holtak alszanak.

Békés a nap.

Rád is sütnek még sugarak.

Vállat von a vándor,

palástjából port sodor a szél.

Vesszen minden patkány,

ami csak él ! -

Sálját szél cibálja,

az úton messze lebeg.

Tekintete kék és hideg.

- Várjatok! - Emberek!

Széles az út,messze visz.

Egy vándor talán nem teher.-

Nyílik az út előtte,

suttog a tömeg.

"Menj vándor, nem

segíthetek!

A teher,amit viszel

sok lenne mindenkinek!"

Szétválnak az utak

vé alakban.

Együtt mennek sokan.

De van egy út,

amely másoknak járhatatlan.

Ott megy Ő, egyedül.

Az út menti fűből egy tücsök

Bethowent hegedül.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#5478)	2008. november 09. 14:45
Drága Jana ! Ugye tudod, hogy a vándor én vagyok, mert elmondtam az életem!! Ölellek!
Válasz R. Jana hozzászólására (#5443).

2. Sonkoly Éva (#1931)	2008. július 17. 07:03
Köszönöm az ajánlást! Azt gondoljuk hogy sorsunkat magunk választjuk. Régen én is így hittem.Egy tragédiát túlélve már úgy gondolom mások is tehetik az utat magányossá, csak az a baj hogy "azok" a mások nem olvasói az oldalnak. Ők a napos oldalon járnak.
Válasz aquarius hozzászólására (#1919).

3. aquarius (#1919)	2008. július 16. 22:13
Kicsit rejtélyes, kicsit szomorú, kicsit közhelyes, de mindenképpen gondolatébresztő! Hiszen mindannyian vándorok vagyunk, ki-ki a maga útján, vagy úttalan téblábolásban.. Pont ma tettem fel egy verset az AMF-re, Anti-vándor címmel, egy barátomnak ajánlva, de engedelmeddel most Neked is ajánlom, itt. Barátsággal: aquarius