Végre megkaptuk, a miénk!
Dátum: 2008. június 15. 14:46Műfaj: EgyébCimkék: riport, publicisztika, élet |  |
Ez az írás mondható riportnak,publicisztikának,számomra mégis a történelem.Iskolám létrejöttét vizsgáltam meg tüzetesebben.Azoknak az embereknek ajánlom ezeket a sorokat,akik vágyódnak a régmúlt titkai felé és fel is tárnák azokat. Engem is ez a vágy hajtott,amikor is megkérdeztem az illetékeseket.
Törmelékes, dohos falak, melyek a régmúlt időkből fennmaradtak. Ha rájuk néztünk, nem láttunk mást csak egy romhalmazt, ami ha mesélni tudna nem feltétlen, mosolyognánk.
Nem biztos, hogy egy ilyen épületben szeretnénk eltölteni életünk egyik legfontosabb időszakát, életünk meghatározó négy évét. Ám erre rácáfoltak az alapítványtevők.
De ekkor még nem ezek a gondolatok motoszkáltak az emberek fejében, vajon lesz- e itt még valami. Az iskola jelenlegi és az óta is itt dolgozó alkalmazottját megkérdezve tudtam meg némi történelmi információt. 1905/1906-ban épült az objektum, ami 1956-ig gyalogsági laktanyaként működött, majd 1958-tól ideiglenes állomáshelyként szolgált a szovjet csapatoknak.
Miután a szovjetek kivonultak 1990-ben, a Magyar Államkincstár vette át a területet, de végezetül a 90-es években a Városönkormányzat kezére került.
Mivel Székesfehérváron nem működött még két tannyelvű oktatáson alapuló középiskola, 1995. Decemberében létrehozták leendő igazgatóink az Oktatásért Alapítványt, melynek célja egy gimnázium létrehozása és fenntartása.
A működési engedély kiadásakor biztosította az iskolát a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Rt. (SZÜV Rt.) szerződés formájában az elhelyezésről. Miután a SZÜV Rt felmondta a szerződést 1997. április 11-én, j helyre kényszerült a gimnázium. 1997. Szeptemberében már a Megyei Művelődési Központban (Barátság háza) kezdődött a tanév.
Közben az építkezések folytak és az igazgatóságnak már csak egy kérdésre kellett választ kapnia.
Mindenki tisztában volt a ténnyel, itt egy gimnázium fog működni, de mi lesz a neve? Ez sem egy elhanyagolható kérdés. A cél az, hogy iskola a kiváló fizikus: Lánczos Kornél nevét viselje. Ehhez viszont engedélyre volt szükség. Az egyetlen ember, aki ez ügyben segítséget tudott nyújtani, Ravid (Lánczos) Benjamin, a tudós egyik élő leszármazottja volt.
Az igazgató felvette vele a kapcsolatot levél formájában és a válasz így szólt: „… a család nevében elfogadjuk, hogy az Önök által alapítandó reálgimnázium Lánczos Kornél nevét viselje. Hozzájárulásunk egyetlen feltétele, hogy a reálgimnázium humánus, liberális és emberszerető szellemben tanítson, mert ezek az elvek és érzések voltak Lánczos Kornél életének, gondolatmenetének és lelkének alapvető vonásai.”
Mindenki biztos volt benne, hogy ezeket, a feltételeket nem lesz nehéz teljesíteni. 1996-ban megkezdődött az első tanév a Budai úti középiskolában.
Én, 2008-ban ezt a történetet írva úgy érzem, az elmúlt idők borzalmai, a sötét felhők elszálltak és helyébe valami egészen más költözött be a frissen kifestett falak közé: ez pedig a szeretetet, az odaadás és a családias oktatás.
Biztos vagyok benne, hogy méltó emléket állítottunk egy fantasztikus tudós és szerető embernek- Láncszos Kornélnak.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
