Vers
Dátum: 2009. február 15. 20:05Műfaj: VersCimkék: irónia, kritika, öngúny |
Szavakat
tenni
egymás
után,
képes
mind, ki
képtelen,
hisz
függ
a kép
a kerettől,
s ecsetje végén
a festő
láthat csodát,
míg a szemlélő
csak szétázott pacát,
mesteri mű,
ha ráfogod,
ha ráfogom.
Szavakat
tettem
egymás után,
firkámat
most elkeresztelem,
neve VERS
legyen,
megszentelt
olajam homlokán
lecsorog,
olvashatatlanná
válnak a verssorok,
de semmi
baj,
még jó lehet,
mestermű,
ha elhiszem,
ha elhiszed.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Catty21 (#7762) | 2009. február 17. 20:22 |
Ebben tévedsz, elharapódzott a tehetségtelenség, a verseket nem önmagukért, hanem alkotóikért dicsérik. Baráti alapon stb... ez pedig nem érték produkálás, hanem sima félrevezetés. | |
Válasz Rézi hozzászólására (#7759). |
|
2. Rézi (#7759) | 2009. február 17. 18:22 |
Való igaz,de egy ( alkotás ) nem pusztán az alkotás öröméért születik,hanem a publikumnak s majd az eldönti,hogy mit ér és mi az...!Grat,Rézi. | |
| |