Verseim csak úgy jöttek
Dátum: 2008. július 09. 10:40Műfaj: VersCimkék: csavargó, kapujában, temető |  |
Egy kis őzike a réten....
Mit gondolhat éppen?
Megriad egy hangra,
Fülét hegyezi minden
Neszre, zajra.
Keresi hol van gidája,
Mert bizony őt messze el nem hagyja,
Minden veszélytől féltve óvja.
Ó lennék én őzike a réten,
Tündökölnék kecsesen
A szép napsütésben.
Elkerülném messze a városnak zaját,
Futnék én is,ha hallanám az emberek hangját.
De nem vagyok őzike a réten,
Csak egy ember, ki őzikét néz éppen.
Megyek is vissza a városba,
Mert embernek nincs helye vadonba.
Hagyjuk a természetet
Maga szépségében,
Ember éljen saját környezetében.
Temető kapujában
Temető kapujában őrült sikolyok..
Remeg a lábam,
Talán elfutok,
Vagy maradok?
Valami húz befelé,
Valami tol vissza
A temető kapujába.
Vad, viharos szél kavarog,
A fejem zúg...
Egyedül vagyok!
A halál rágyújt egy nótára,
S én táncolok
Az őrült sikolyok,
Haláldalnokok ritmusára.
Csavargó...
Csavargó vagyok, hontalan...
Ki csak jár a nagyvilágban,
Senkinek sincs útjában.
Csavargó, kit mindenki megvet.
A gyermekek sem köszöntenek,
Csak néznek tágranyílt szemekkel,
Nézik ruhámat,
Kócos hajamat,
Mi tele van szeméttel.
Ruhámon az út pora...
Mit érdekel engem,
Mit gondolnak rólam...
Csavargó vagyok, hontalan.
Azt érzek, amit akarok.
Bárhová megyek, otthon vagyok,
Mert sehová sem kötnek érzelmi szálak,
Mitől függnek a nem csavargó emberek.
Mindenütt otthon vagyok,
De sehol sem maradok...
Csak míg az emberek
Csodálkozóan megvetnek,
S nem értik csavargó lelkemet.
Méregetnek, kérdezgetnek,
S én tovább megyek,
Nem felelek. Hisz úgysem értenek.
Nem tartozom sehová,
Csak oda, hol épp vagyok...
De sokáig sehol nem maradok.
Én boldog csavargó vagyok...
Tele álmokkal, vágyakkal, miket követek..
Oda megyek ahová hívnak az Óperenciás tengerek.
Rút a világ, mégis sok szép van benne...
Mint pl. egy csavargó ember érthetetlen lelke.
Én...
"Az élet él és élni akar"...
Meghajtom alázatosan fejem,
S mögötte rejtőzöm
Csendben én,
A báj nélküli kedvesség,
Az önzetlenségtől tiszta szeretet,
A féktelen szenvedély,
S a haldokló vak remény..
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
