vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Zombia

Műfaj: PrózaCimkék: világ, munka, elkeseredettség

Zombia egy fura bolygó. Amelyen élnek valakik, akik hagyják magukat kihasználni, és csak dolgoznak - másoknak. Önmagukért csak annyit tesznek, amennyi a fennmaradásukhoz kell.

Zombia egy érdekesnek nem nevezhető bolygó. Lakói unalmas, egyhangú életet élő lények.
Reggelente felkelnek, felöltöznek, unottan bámulnak kifelé a szállító járművekből munkába menet. Letöltik a munkaidejüket, aztán hazafelé tülekednek a járműveken.
Otthon folytatják a napi rutint: házimunkát végeznek, szorgoskodnak, csinosítják a lakóterüket, vagy a trehányabbja épp teleszemeteli - néha a másik területét is. De ezt sokan közülük észre sem veszi. Csak üveges tekintettel túllép a hánykolódó szemétkupacokon és folytatja útját. És ez így megy heteken keresztül.
Előfordul, hogy az idő múlását is csak ahhoz képest mérik, mikor vittek haza utoljára kissé nagyobb fizetőeszközt, mint egy fabatka. A kiporciózott fabatkák nagyjából arra elegendőek, hogy talán ne haljanak éhen. Létezik olyan egyed, aki télen vagy melengeti kis lakóterét, vagy táplálkozik, mert a két tevékenység teljesen megterheli.
Akinek pedig több fizetnivalója van, mint amennyi beérkező fabatkája, és már képtelen fenntartani lakhelyét, azt egyszerűen kirakják. Innentől kénytelen még kisebb, szűkebb, sötétebb helyen élni, nagyrészt a talajszint alatt.
A többiek valamiféle gépekkel épített, teljesen egyforma kinézetű betonkockában élnek, mely nyáron ontja a hőséget kifelé és befelé egyaránt, télen pedig előszeretettel fogadja be a kinti dermesztő hideget és csapadékot.

De nem maguknak dolgoznak és gyűjtögetnek. Uralkodik felettük néhány Kényúr, akik keményen megtizedelik lehetőségeiket, és amit kis hangyaként megtermelnek, abból morzsákat adnak csak vissza. És ezek a kis senkik szinte a szavukat sem emelik  fel, nincs köztük egy sem, amelyik odaállna valamelyik Kényúr elé és ráborítaná a bútort.
Csak dolgoznak szorgalmasan, majd amit megtermelnek, létrehoznak, kialakítanak, azt tálcán alázatosan beszolgáltatják.
Látják, hogy tele van kis semmi életük igazságtalansággal, és a nyakukon taposnak azért, hogy a Kényuraknak minél nagyobb és kényelmesebb életük lehessen, de már beletörődtek, hogy számukra nincs más feladat, mint másokat jól tartani.
Nem nézik, hogy a rajtuk élősködő Kényurak dőzsölnek, szórják a mások által felhalmozott anyagi javakat. Ők csak dolgoznak, kuporgatnak, amíg szép lassan kimúlnak mind és eltűnnek a felszínről. És akkor nem lesznek Zombik csak Kényurak. De ki fogja őket kiszolgálni?

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Pyrrhusz   (#17564)

2010. február 04. 18:54

Az Ötödik Pecsét című filmben hasonló dilemmáról esik szó. Zombi legyél vagy Kényúr? A hollywoodi sztárok élete sem csak játék és mese. :-))