A gondolat játéka.

Szerző: Neubauer JózsefDátum: 2013. március 26. 10:02

Műfaj: NovellaCimkék: a kiszolgáltatottság érzése

Messziről már látni a, villámok ,céltalanul cikázó fényét,hallani a dörgések egyre erősödő vad hangját. A medence szélére szállt kis madár ,a víz hiányában itt próbálja szomját oltani.Nem zavarja az emberi jelenlét ,most ,hogy szinte minden mindenki ,készülőben van egy égi áldásra ,egymást nézve vár

A gondolat játéka.

Fülledt nyári este a mai.A frissen boglyába rakott széna illata ,lengi be a meleg, szinte elviselhetetlen levegőt.
A napok óta tartó forróság ,hetek óta hiányolt eső ,ujjnyi repedéseket alkotott az agyagos földön .Mintha készülne valami ,régóta várt eső szele játszik a fák levelével.Az ég beborult ,sötét morcos felhők gyülekeznek,állnak csatasorba.
Itt az idő ,megérkezett ,gondolhatná az ember.A nem rég még szelíd szellő ,vad viharos széllé változott,a fák levelével játszadozó fuvallat ,mintha a fákat tövestől akarná tova repíteni.
Messziről már látni a, villámok ,céltalanul cikázó fényét,hallani a dörgések egyre erősödő vad hangját.
A medence szélére szállt kis madár ,a víz hiányában itt próbálja szomját oltani.Nem zavarja az emberi jelenlét ,most ,hogy szinte minden mindenki ,készülőben van egy égi áldásra ,egymást nézve vár,és nem száll tova.Mintha kérdeznék egymástól ,mekkora az esélyünk,az esőre, vagy a természet játéka csak az egész.
A dörgésektől hangos este,mintha teljesen elcsendesedett volna.A kutya ugatás ,a máskor olyan hangos madár csicsergés ,mind ,mind megszűnt.
Várunk,.....mást nem tehetünk.
Milyen kiszolgáltatott is az ember,ilyenkor érti csak meg igazán ,hogy milyen függőségben van a természettel,és mégis minden nap szennyezi.
Még a gondolataimat leírtam ,a felhők tova úsztak az égen ,a szél elcsendesedett,csak a messze ,az udvar közepére repített ,cserepéből kifordult ,muskátli jelezte,hogy vihar volt.
Megint nem esett ,az égi játék csak képzeletünk mozgatta meg.
Ilyenkor értjük meg,hogy mennyi dolog van a világban ,mi felett nincs hatalmunk.
Talán az emberi szív is ilyen ,parancsolni,érzelmeit befolyásolni,nem lehet.Ha az érzelmek megragadják ,mélységébe hatolnak,onnan kitörölni,emberi értelem már nem képes.
Mondhatunk mást mit érzünk,hazudhatunk magunknak,bízhatunk a csodában,de mindig is ő vezérel.