vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Csak lufik lehetünk...

Műfaj: VersCimkék: érdek

Érzem azt a semmit, amit ölelek,

hallgatom a rézsün érdek értelmet

de feledni a szépet nem tudom,

belenyugodni a készbe nem akarok.

 

Van ebben egy nagy, tétova űr,

amit alig látunk, gazdag semmi,

Példátlan kín vezet át, rajta lenni,

égett koszorú, keserű bűz.

 

Féltem, hogy többek jobbak,

csak félő, gyenge szidalmak,

bánatos semmi otthona,

bútortalan gyermek és kisszoba.

 

Talán a kínai új év, ami kíván,

édes lazac, savanyú pisztráng

zöld cukorka, ékes zselé ízében,

feldobott szárazság, teljes képében. 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.