Érted ezt?
Dátum: 2013. szeptember 12. 11:20Műfaj: EgyébCimkék: dilemma |  |
Ma berágtam... Ezeknek már a csillagos ég sem elég! Nekem meg nikotin éhségem van. Ebből gyere ki, ha tudsz!? Old meg, ha már ilyen hülye voltál!... Semmi sem csábít?
Gondolkodom én a leszokásról, de nem ilyen áron! Nem jó. Segítség az persze nincs! Old meg, ha már ilyen hülye voltál, hogy hagytad magad megvezetni! Annyi évtizeden keresztül.
Csábít a leszokás gondolata. Te lennél maga a csoda... Akinek sikerül! Úgy élhetnél, mint "Hab a tortán!"... mint "Marci Hevesen!"
De mindig van tartalék. Mint most is... Van egy kis széfem, oda teszem a tartalékot... Csak én tudom, hogy ott van. Elég az!?...
Hogy lehet az, hogy egyszer sikerült? Ott volt előttem. Mégis ellent tudtam állni. Másokat kínáltam belőle. Baromi jó érzés volt... egy ideig. Két és fél évig. Igaz, akkor még térelválasztó polcom is volt… és valamiféle program, ami ehhez hozzásegített. Ott volt előttem és mégsem nyúltam hozzá! Kiért? Miért?
Tudják ezek, mitől döglik a légy!!!!!
Amikor olyan jólesik rágyújtani… Amikor a legnehezebb melót befejezted végre!... Csak ez dominál?... Per pillanat csak az egész, ezt érzem. E nélkül nem is lettem volna "talán" képes rá. Gondoltam akkor. De amikor olyan jólesett!
Úgy érzem az óta is erőt ad! Nem beszélhetek múlt időről. Mert hiszen ez még mindig a jelen.
Aztán az egyik hozza magával a másikat. A sör is jól esik, utána, hiszen szomjas vagyok...
Érted ezt?
Tudod mit nem értek, hogy nekem csak ilyen nüansznyi gondjaim vannak, amikor tudomást szerzek - nem közvetlen - arról, hogy másutt meg más gondok vannak. Amin nem lehet semmilyen módon segíteni. Hová lett az egymással való törődés? Én persze megpróbálom a lehetetlent. Egy kis lelket verni belé, amíg hagyja... Ennél többet én sem tudok tenni.
Ha eljön az idő - mindenkinek - lesz a végén valaki, akibe már a lelket sem fogja senki se verni... Elfogyunk, mint a gyertyaszál.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
