Jó éjszakát!
Dátum: 2015. május 05. 03:18Műfaj: NovellaCimkék: macska |  |
Kedves Barátaim! Régen jártam már itt, és ahogy visszagondolok az írásaimra, nekem nem is a Macska, hanem inkább a Harcikutya fedőnevet kellett volna választanom. Nem mintha nem lennék ugyanolyan fogékony a szép vagy a vidám dolgokra, de engem meg kell rázzon valami ahhoz, hogy írjak róla.
Figyelnem kell az éjszaka támadó gondolataimra. Akárcsak a magányos, unalmas várakozások óráiban születő gondolataim, ezek is okosabbak és őszintébbek. Ilyenkor egyedül vagyok az éberségemmel, nincs kit áltassak. Ilyenkor elmondom, ami a lelkemet nyomja. Pont azokkal a szavakkal mondom, amelyek kendőzetlenül mutatják, mekkora a vihar. Nappal minden szavamat átgondolnám. Finom és halk lennék, türelmes, várakozó, mint nappal általában. Mosolyognék is, egyre kényszeredettebben, tudod, ahogy mostanában szoktam. Minél rosszabb vagy, annál bárgyúbb a mosolyom. Régen nem így volt. Ha jöttél, szívből örültem, tudtam, hogy jó lesz. Beszámolunk egymásnak a fontos dolgokról, segítünk egymásnak, és mindenki boldog lehet. Később már csak reménykedtem abban, hogy kíváncsi vagy a fontos dolgokra, és te is segítesz nekem. Ma már előre haragszom, hogy majd lerázol, elodázol, és amikor jössz, már késő van, és én megharagszom rád. Vicces, nem? Haragszom rád azért, mert haragudni fogok rád.
Egy ideje éjjel vagyok éber, ebben a sötétben látok igazán tisztán. Hajnalban mindig elalszom, a reggel keserves, de mire megmosom az arcomat, valamiért könnyebb a lelkem. Csak úgy, magától. Átszíneződnek a gondolataim. Nem, nem mentségeket találok a számodra. Ekkora szellemi teljesítményre ilyen korán nem vagyok képes. Egyszerűen maguktól tűnnek a problémák kezelhetővé, a feladás helyén pedig hízni kezd az illúzió, hogy egyedül is képes vagyok rá. Mintha nem is emlékeznék arra, hogy nappal mindig újabb kihívás jön, újabb meglepetés, újabb újdonság. Mintha nappal álmodnék, és nem számítana, amivel éberségemben tisztában vagyok.
Mi ez? Valami vigasz mechanizmus? Önvédelem? Ki vagy mi ellen? Még nem tisztáztam magamban, hogy tőled tartok-e, és nem akarlak provokálni, vagy inkább saját magammal nem merek szembenézni, hiszen a hazugság őrület, és én nem akarok megőrülni. Ha már a mosolygást választom, kell egy kicsit hinnem benne, Beindult hát az őszintemosoly-gyár? Mire túl vagyok a reggelin, már igazán derűs vagyok. Ugyanolyan jókedvvel jövök-megyek, mint akinek oka van rá.
Éjjel egy óra. Nem is akarom tudni, hány órája vagyok ébren, habár nem lenne bonyolult számítás. Diákéveimben, amikor olyan izgalmas volt ezzel az időponttal ébren találkozni, nem gondoltam, hogy egyszer ennyire fogok rá haragudni. Sokkal gyakrabban futok vele össze, mint jó lenne. Szeretném nem látni. Szeretnék aludni. Zúg a fejem, fel vagyok pörögve. Nem csoda, ilyen kiadós beolvasás után, amit most vágtam a fejedhez. Ebben aztán minden benne volt. Fogalmam sincs, hogy te épp aludtál-e közben, dolgoztál vagy talán tévéztél. Ha ében voltál, eszedbe jutottam-e, és ha igen, vajon mire gondoltál. Ezen még tűnődnék egy kicsit, de most már elfáradtam. Hiszen megdolgoztam érte. Az őszinte gondolatok terhe sokkal súlyosabb. Majd holnap folytatom, most alszom. Jó éjszakát!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Macska (#30346) | 2015. május 15. 16:18 |
Kedves János! Köszönöm! Örülök, hogy tetszett: :) | |
| |
2. Bányai János (#30345) | 2015. május 15. 15:58 |
Kedves Macska! A lelkiismerettel őszintén (kendőzetlenül) társalgunk. Meglepő - nekem nagyon tetsző - megközlítése, kitünően sikerült, gratulálok! | |
| |
