vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Káprázat és tisztánlátás

Szerző: MacskaDátum: 2013. július 09. 10:10

Műfaj: EgyébCimkék: macska

Gyakran csodáljuk, aki gazdag, befolyásos, félelmetes, tehetséges, jól néz ki, vagy rendkívüli szerencse érte. Néhányan egészen ámulatba tudnak esni a gazdagság, a hírnév, a nagy tudás vagy akár a szépség láttán.

Gyakran csodáljuk, aki gazdag, befolyásos, félelmetes, tehetséges, jól néz ki, vagy rendkívüli szerencse érte. Néhányan egészen ámulatba tudnak esni a gazdagság, a hírnév, a nagy tudás vagy akár a szépség láttán. Megfigyeltem, hogyan változik meg a viselkedésük, amint befolyásos emberrel, vagy annak távoli ismerősével találkoznak. A rajongás, a büszkeség, a megtiszteltetés és a reménykedés izgalma ragyog az arcokon. Nem is tudom, miért, hiszen kicsi az esélye annak, hogy aki összefut egy híres emberrel, arra valóban rámosolyog a szerencse, és az illusztris ismeretség révén ő maga is befut, netán közelebb kerül valamilyen csodálatos dologhoz, amiről e nélkül álmodni sem merne. A mód, ahogyan említik a szomszéd fiának a barátját, akinek egyébként saját cége van, abban benne van egy ésszerűtlen mértékű pozitív előítélet. Ha ismerősünk személyesen is találkozik úgynevezett Nagy Valakivel, észrevételeim szerint az a legtermészetesebb, hogy leplezni sem próbálja, mennyire el van ragadtatva – előre és ismeretlenül.

Ha valaki beleszületett a készbe vagy önmagától eljutott valahova, az egy helyzet, egy adottság. Az már igaz, hogy van érdembeli különbség aközött, hogy figyelmünk tárgya befolyásos családba született, természet adta tehetsége van, vagy pedig mesterfokon elsajátította a szakmáját, de a jelenben vizsgálva mindegyik egy lehetőség, amivel ez az ember mostantól valameddig kezdhet valamit. Ebből a szempontból egy kitartó munkával kivívott magas pozíció is kiindulópont, magyarul a mélyen tisztelt professzor úr is vizsgázik.

Úgy gondolom, hogy sokkal jobban eligazodhatunk egymás között, ha az alapján alkotunk ítéletet, hogy figyelmesen megnézzük, ki mit kezd az adott vagy a kialakított helyzetével. Elméletben összesen három lehetséges esetet látok, gyakorlatban pedig azt, hogy ezek mindenféle arányú keveréke adja ki a jellemeket.

Valaki nem él a lehetőségével, vagy nem eléggé. Sajnálatos eset, bár másokra nézve nem kifejezetten ártalmas. Whitney Houston tehetségére gondolok, és az elherdált lottó ötösökre. (Apropó, egy lehetőség! Ott akarok én két évig kocsmáros lenni, ahol a következő nyertes lakik.)

Habár ebben a felsorolásban nem végül, de nálam utolsó sorban, ott vannak a minden képzeletet felülmúló visszaélők. Azt hiszem, róluk mindent vagy semmit, és mivel ez itt nem egy regény, inkább semmit.

Az, hogy kiket hagyok a végére, nem véletlen. A külsőségeknek szentelt sok figyelmet inkább feléjük szeretném terelni. Olyan emberekre, akik jól kiaknáznak egy meghatározó lehetőséget, vagy többnyire úgy vezetik az életüket, hogy élnek az adódó helyzetekkel, a betöltött pozíciójukkal, közben pedig nem okoznak kárt. Ez az, ami nem a szerencsén vagy az adottságokon múlik, hanem éppen, hogy tudatos figyelemmel és cselekvésre felkészült hozzáállással lehet megvalósítani. Ez olyan valami, amire már jó okunk van felnézni.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Macska   (#27612)

2013. július 11. 08:39

Köszönöm Éva! Apukám tanította régen, hogy az marad meg bennünk a legélesebben, ami utoljára hangzik el. Először kételkedtem benne, de önmagamat figyelve rájöttem, hogy igaza van. Azóta ezt szem előtt tartom.

Válasz Zseva hozzászólására (#27610).

 

2. Zseva   (#27610)

2013. július 11. 07:35

... Nekem is a befejezése, az utsó bekezdés tetszett, ezért értékeltem az írásod...

 

3. Zseva   (#27609)

2013. július 11. 07:33

Szia! Én is olvaslak Macsek... Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy munkám során alkalmam volt magas beosztású, okos, értelmes, ügyes emberek társaságában kevesebb-több időt eltölteni. Az okos, a lehetőségeit kihasználó emberekre (főnökeimre) mindig fel tudtam nézni, azokra, akik nem éltek vissza a helyzetükkel...

 

4. Macska   (#27607)

2013. július 10. 22:33

Kedves János! Köszönöm, és várom, hogy olvashassam az írásodat.

Válasz Bányai János hozzászólására (#27605).

 

5. Bányai János   (#27605)

2013. július 10. 19:58

Kedves Macska! A betejezésben leirtakkal teljes mértékben egyetértve, grstulálok! Régebben, magam is feszegettem a problémát, ha valahol még megvan felteszem.