Mi van ott látnivaló?
Dátum: 2013. június 30. 16:25Műfaj: NovellaCimkék: tanyavilág, állatok |  |
Képzelj el egy kecskét, most mindegy, hogy bak vagy nőstény, mert a tudományom idáig nem terjedt, csak a kíváncsiság késztetett maradásra. Mit csinál ez a kecske?..
Szóval ez a nagykarimájú, kalapos vénember, aki Erdélyből jött, a szép Hargitáról nem adja fel. Képes volt bebútorozni magát egy a kezdetektől rozoga, lerobbant, de tégla házba. Az akkori tsz nem igazán törődött vele. Onnan látom ki- bejönni, menni. Télen füstölög a kéménye. Antenna is van ma már a tetőn. Nem számít, hogy itt-ott nincs már rajta vakolat...
Berendezkedett.
A kecskéi maguktól legelésznek az út túloldalán, ha nincs is nagy forgalom, de elhalad egy-két autó, kicsit aggódom értük, mert felügyelet nélkül csak egy pulira vannak bízva... és hát az öreg a füle botját sem mozgatja értük... Azért a fél szemét, ha nem is látom, de biztos rajtuk tartja. Nem tudom, hogy tudta az önkormányzatot meggyőzni, de tény, ő mondta, egyszer meg akarták vonni tőle az állattartást, mondván, hogy előbb-utóbb ez egy belakott része lesz a szabolcsi szőlőhegynek és hát a szél viszi a szagokat. Mit mondjak, érezni, de kit zavar ez, ahol kicsiben ugyanezt teszik a tulajdonosok.
Említettem a fiát? Bár sose láttam, de nagyon sokan megfordulnak abban az udvarban. Talán a haverjai. Hozzák, viszik a portékát. Eszembe is jutott,... mi van, ha csak területet "feltérképezni" mennek oda néhányan, és egyedül van. De igyekeztem elhessenteni a rossz gondolatokat, mert egyszer azt találta mondani az "öreg", amikor a sorozatos betörésekről beszélgettünk,... - Csak jöjjön ide valaki nem jó szándékkal, belé is eresztek egy golyót!... Szóval még puskája is van?
Ott mindig muszáj kicsit elidőzni. Megállunk a lányommal, csak úgy pihentetőleg. Érdekes dolognak voltam szemtanúja a minap. Keveset értek az állatvilághoz, a kecskékhez még úgysem, inkább a cicák vannak hozzám közelebb, őket tanulmányoztam idáig, de ezt látnom kellett.
Képzelj el egy kecskét, most mindegy, hogy bak vagy nőstény, mert a tudományom idáig nem terjedt, csak a kíváncsiság késztetett maradásra. Mit csinál ez a kecske mama, vagy papa a gidájával?... A kerítésen belül direkt vagy csak úgy maradt, de van egy domb és a bakkecske oda felszaladgált, majd megfordult és a vele szemben a domb alján álló gidája fejébe lendületből beleöklelt, de nem ám csak úgy imitálva, hanem erőből... csak úgy koppant a gida feje. Kész agyrázkódás - gondoltam, de meg se kottyant, még tetszett is neki... és újra meg újra, vagy tizenötször, tovább már nem is számoltam. Csak arra tudtam gondolni, hogy már most tanítja verekedni, vagy megverekedni majdan a nőstényért? Mennem kellett, így nem tudtam meg, meddig tarthatott ez a nem éppen finom okítás?...
Sokáig nem mentem ki a telekre és ma már nem tudnám megmondani melyik, melyik, mert szinte egyformák. Csak egynek van kolomp a nyakában, gondolom ő a rangidős, vagy a vezér.
Büszkén mondta ma az "öreg", amikor elnézegettem a kis csibéit, ahogy az egyik katrócból a másikba engedi őket, és megkérdeztem mit ügyködik,... hogy azt a katrócot ő maga készítette, erős és ellenáll még az időjárásnak is, nem fér hozzá semmi, senki betolakodó. Amikor már eleget vannak kint - mondta, akkor abba a nagy "kalitkába" rakosgatja őket egyenként és viszi oda, ahol biztonságban tudhatja őket éjszakára. Érti a dolgát. E felől nem lehet kétségem.
*
A kecske:... "A szegény ember tehene" - tartja a közmondás. Mostoha körülmények között is tartható, rendkívül élénk, érdeklődő, a környezetéhez kiválóan alkalmazkodik. A kecske az egyik legjátékosabb haszonállatunk. A kecskegida (vagy gödölye) talán a legkedvesebb fiatal háziállat -gyermekekre is teljesen veszélytelen (gödölyének hívják a kis lánykecskét, míg gidának a kis fiúkecskét)."
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
