Őszbe tévedőn
Dátum: 2019. szeptember 21. 14:17Műfaj: SzakirodalomCimkék: utak, nappalok, köd |  |
Emlékszel, mennyi ősz múlt, te hagytad, én sem mondtam semmi fontosat. Neked így jó, s én lapozom a napokat, mintha minden csak álomban történne velem.
Őszbe tévedő nappalok lábnyomán
szél szalad, bogáncsot futtat hullott
levél megannyi álom-temető. Utak.
messze-messze szemhatár felett a
szürke égből szitál a köd. Valamikor
erre jártam. Emlékszel, mennyi ősz
múlt, te hagytad, én sem mondtam
semmi fontossat. Neked így jó, s én
lapozom a napokat, mintha minden
csak álomban történne velem. Nézd
rajtam a megszokás, hallgatás régi
pecsétje van, szorosra zárja ajkam.
Odakint reggel köd szitál a városra.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
