Poros penna – töltött tus

Szerző: denketDátum: 2012. március 15. 17:39

Műfaj: VersCimkék: egyetem emberség rajz tus érzéketlenség

Poros penna – töltött tus

Csend volt.
Csendesebb most is a táj,
dolgosabb félév, habár
mihez képest? Nézve kérdez
Téged a szakma atyja
- előtte hever tudásod java -
„Na de mit csinált maga?”
Így mutat a hibás rajzra…

Csend van.
Néma most az épület;
Belül hang tépi füled,
üvöltő vágy: buzdít, dacol,
de tested mégse harcol.
Megfáradt. Talán letört kicsit.
A tükör éber, visít…
…hiába – az idő még nincs itt.

Csend lesz?
Hahó!? Kell a testi kényszer?
Hadd ne mondjam el kétszer!
Hol a geometriai kényszer,
mitől a rémálom lesz a szép álom?
Hol van a régi jóbarátom?
Hol van az én egyetlen párom?
Mégis melyik csodát várom?
Hol veszett el az ember?
Szólni miért nem mer?
-:-
Régi álmom, hogy mérnök legyek,
teszek érte a jó helyen…
Teszek? Küzdök, harcolok netán,
mint az esztergán a metál?
Teszek érte, de mégis hogyan; milyen áron,
hogyha humán felem holtnak látom?

Zaj van…
Eddig
      töltött tus táncolt
     méretes műszaki
     rajzon,
Most már
     poros pennám pattog
     fekete festék
     hangon…

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.