Addig...
Dátum: 2008. augusztus 04. 12:36Műfaj: VersCimkék: utak, kövek, lombsátor, kanyar, százszorszépek, a kezed |  |
Már régen a magam útját járom.
A követ is viszem, amivel az utat építem.
A kilátás hol ilyen, hol olyan.
Fák közt vezet az út.
Arra ügyelek, hogy a lombsátor adjon védelmet,
árnyat, ahol hallom a madárdalt.
Fák alatt megpihenek, nézem az utat,
meddig, hova vezet?
Ha nagy kanyart nem teszek hiszem célba érek.
Oda, ahol szépek a szavak,
százszorszépek szegélyezik azt a helyet,
ahol megpihenek.
Aztán ?
Ha segítesz felállni, még hosszú út vár rám.
Hát add a kezed, egy kicsit,- addig a pillanatig !
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
