A kobold éneke

Szerző: KallódóDátum: 2011. május 30. 12:58

Lápnak partján áll a kobold

Ezüst fénnyel süt rá a hold

Csúf kis arcát simogatja

Szédült tánchoz csalogatja

Kobold fülét cirógatja

Kobold suttog kedves hold

Hozzád nem érhet kobold

Kobzos kobold nem vagyok

Kobold ének, mit tudok

Léptem botlik és bugyog

Felleget repít a szél

Vizet fodroz, dalra kél

Csúf játéka messze szól

Sír, és vigad a kobold

Kacagja, a teli hold

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Kallódó (#23865)	2011. június 01. 12:14
Ugyan,már vén szatyor vagyok,de anno, tini koromban(akkor ezt még úgy hívták)is utáltam a sablonosságot!Pl. olyan sablonosnak tartottam,hogy mindenki a bal csuklóján hordja az óráját,így én a jobbon hordtam.Ez csak úgy eszembe jutott,azért említettem meg. Köszönöm a kritikát,és örülök,hogy az öt sorok ellenére,azért mégis valami pozitívumot is tudtam nyújtani!:) További szép napot kívánok:Zsóka!
Válasz lengyelsas hozzászólására (#23864).

2. lengyelsas (#23864)	2011. június 01. 11:18
kicsit eröltetett az öt sor...de fantasztikus a hangulata-te sem vagy sablonember :)