vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Álmodtam?

Szerző: idegenDátum: 2010. február 16. 13:36 Műfaj: VersCimkék: álom, képzelet, gondolatok

Aludtam már, vagy inkább csak vergődtem.
A határon…mikor még fent vagyok, félig ébren,
de félig már az álmok köntösében
jelennek meg a dolgok.
Ilyenkor szoktak a gúnyos koboldok
fülembe suttogni ezernyi dolgot.
Felsorolják minden hibámat,
nevetgélnek, kifiguráznak,
s nem hagyják hogy vágyak
szárnyát kitárva messzire szálljak.
Lázas voltam, tüzek lobogtak,
lángoló pallosát láttam angyaloknak,
amint zord képpel utamat állják
lenyesik álmaim nyíló szárnyát.
Aztán csak néznek, szótlan, meredten,
én meg zuhanok,kőnél sebesebben
a mély felé, hol vár a pusztulás…
És akkor, -( Hisz történnek csodák,)
mintha elsöpörték volna az éjszakát,
hirtelen puhán földet ért a lábam.
Valami ismeretlen távoli világban,
halvány kék fák lombja alatt álltam,
felettem rózsaszín égen úszó felhők
sárga esőcseppel öntözték az erdőt..
Érdekes világ volt. Nem mozdult a szél se,
fekete napkorong úszott fel az égre,
és elnémult a tájon azt vettem észre
minden pihenni tér…
Minden fordítva volt!
Nappal volt fenn a hold,
és éjszaka sütött a nap.
Fekete fény fehér árnyékokat
vetett a hullámzó jégre,
mozdulatlan madarak repültek az égre,
s kimért léptekkel sétáltak a kövek….
Hosszan csodáltam a furcsa természetet.
Arra gondoltam : Talán senkinek
nem adatik meg kétszer ugyanaz!
Nem láthatsz soha két egyforma tavaszt,
és minden évben máshogy hull a hó,
minden visszhangban másképp zeng a szó,
és nem hoz két egyforma szirmot a virág,
de mindben gyönyörűséget meg ad a világ!
Aztán hirtelen felébredtem.
Vagy elaludtam?… Hiszen a szememben
még ott tükröződött az álom?
S lehet hogy soha nem találom
meg újra azt a helyet,
...de keresni lehet !

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

---

1. bobita   (#18177)	2010. február 20. 22:04
" mert hisz a napraforgótábla is csak messziről egyszínű sárga"
Válasz idegen hozzászólására (#18175).
2. idegen   (#18175)	2010. február 20. 21:31
...lehunyt szemekkel is tisztán....
Válasz bobita hozzászólására (#18172).
3. bobita   (#18172)	2010. február 20. 20:54
"magányos szirten üldögélek, onnan látszik tisztán az égnek ezernyi apró csillaga"
4. idegen   (#18094)	2010. február 18. 14:34
Köszönöm.
Válasz ultraviolet hozzászólására (#18071).
5. idegen   (#18093)	2010. február 18. 14:28
A rímekhez én is tehetek kérdőjelet... Ám amikor a hóhér nevet, mert akasztani viszik de nem hoztak kötelet, akkor elnézhető a "pongyolaság." /A kajánkodásért kérem bocsánatát!/ .-. De komolyra fordítva köszönöm a kritikát. Ez is,mint általában minden általam elkövetett versféleség, a pillanat szülötte. Ritkán fordul elő hogy csiszolgatok rajta.
Válasz ég hozzászólására (#18075).
6. ég   (#18075)	2010. február 17. 20:56
jó. bár egy-két rímet megkérdőjeleznék. persze csak szőrszálhasogatás gyanánt (jégre...égre, virág...világ) összességében jó, szép a szövése
7. ultraviolet   (#18071)	2010. február 17. 19:58
Sikerült beleélnem magam a versed ritmusába. Nagyon jó érzés. A rímeid is találóak. Gratulálok!