Álom

Szerző: HomesickDátum: 2008. augusztus 15. 12:30

Műfaj: VersCimkék: álom

Letompulnak a fájdalmak,
Messzi kínként tekint vissza rám az átélt nap,
Minden olyan távolink tűnik,
Egyre...
Egyre jobban távolodik.

Ahogy a Nap felkelt,
S elrohant mellettem egy új nap,
Sokat jártam,
Igen kifárasztott a sok végigszenvedett óra...

De most minden távolodik
Egyre-egyre jobban,
Mindent magam mögött hagyva
Elalszom végre.

Az elmúlt nap megpróbáltatásai,
Ahogy emberek szóltak hozzám,
Minden gyűlölet és szeretet elenyészik,
Egy ilyen holdvilágos, fényes éjszakán...

Ölel a takaróm,
Szorít engem:
Ne fájjon annyira,
Hogy minden ilyen sebesen távolodik tőlem.

Pár ember az utcán
Még megtöri a csendet,
Autók tovasuhanása,
Már nem ébreszt fel engem.

Párnám öleli arcomat,
Csókokat lehel rám a mennyezet,
Ne fájjon annyira reggel,
Hogy újra fel kell ébrednem.

Zenét hallok a szomszédból,
Könnyedet, lágyat,
Nem e világi hangokat,
Keserveset, olyan másat...

S távolodom testemből,
Ahogy kialszik a fény,
Álmok földjére érve,
Új meséket remélve...

Már távoli a ház,
Távoli az utca,
Távoli az ágyam,
Egy másik világban alszik testem,

S az ablakom előtt
Forgolódik a Hold,
Tenyerébe hajtva fejét,
Álmodik a Napról.

Minden alszik,
Csak pár házban ég még lámpa,
Minden kihunyt,
Sötétség szövi újabb álmom.

Nyugodt most a ház,
Nyugodt az éjszaka,
Nyugodt a testem,
S vonaglik a sötétség szobámban...

Álmodik a világ,
Álmodik az utca,
Álmodnak az arcok,
S álmodnak a halottak.

Álmodnak ma éjjel a halottak életükről,
Én is álmodom, hisz élek halálomról.

Ó, milyen szép!
Várj pár percet még Nap!
De látom nem figyelsz rám,
A horizonton vagy.

Ó, még csak pár perc!
Hadd ne kelljek még fel!
Egy-két ablak nyílik,
Egy-két autó suhan,
Előről kezdődik ismét a tegnapi nap...

Miért nem hagysz még álmodni?
Miért nem hagyod, hogy lássam?-
Hogy a holtak már nem álmodnak,
Ők mindent tudnak, amire én valaha vágytam?!