Apámnak vittem...
Dátum: 2009. augusztus 08. 12:31Műfaj: VersCimkék: apám, sír, virág, bánat |  |
Apámnak vittem aranysárga virágot,
sírkövén megsimogattam
a nyílt, derűs bronzarcot...
s tettem-vettem még,
ha lát, hát lásson szebb világot.
Szívembe mélabús bánat költözött,
még le nem telepedett, mikor
egy mókus illant át a sírok közt!
Ámulva néztem, ahogy az óriás fára
felfutott, barnás háta időnként
vidáman cikkanva előtűnt,
aztán már nyoma sem maradt
a dús lombok rejteke mögött...
Látod, apu, ezt nem gondoltam volna,
hogy sírodnál egyszer mosolyogva,
derűs gyermekszívvel állok majd,
bronzarcod köré aranysárga
virágokat szórva.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
sírkövén megsimogattam
a nyílt, derűs bronzarcot...
s tettem-vettem még,
ha lát, hát lásson szebb világot.
Szívembe mélabús bánat költözött,
még le nem telepedett, mikor
egy mókus illant át a sírok közt!
Ámulva néztem, ahogy az óriás fára
felfutott, barnás háta időnként
vidáman cikkanva előtűnt,
aztán már nyoma sem maradt
a dús lombok rejteke mögött...
Látod, apu, ezt nem gondoltam volna,
hogy sírodnál egyszer mosolyogva,
derűs gyermekszívvel állok majd,
bronzarcod köré aranysárga
virágokat szórva.
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Magdileona (#11585) | 2009. augusztus 13. 08:06 |
Köszönöm, kedves Janám... | |
Válasz R. Jana hozzászólására (#11522). |
|
2. Magdileona (#11584) | 2009. augusztus 13. 08:06 |
Semmi baj, fel sem tűnt.:) Köszönöm szépen, örülök, ha tetszett!:) | |
Válasz kubu hozzászólására (#11513). |
|
