vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A szerelem szimptómái (I. rész)

Műfaj: SzakirodalomCimkék: csalódás, biztonság, fájdalom, győzelem, küzdelem, önmagad, igazság, hit, veronai, gyötrelem, szerelem, vers

Nehéz megfogalmazni azt, mi szívből jövő. Nehéz azt mondani, hogy egyszerű, mikor mindenki tudja: "A szerelem bonyolult dolog", még is megfejthető..... és van folytatás.......

 

Írok neked pár sort a szerelemről, mert ha tényleg még soha sem érezted ezt az érzést, akkor itt az ideje, hogy meg tudd, miről lehet felismerni, ha egyszer beléd költözik...

Mottó:
A szerelem kopogtatás nélkül lép az ember életébe
és szó nélkül szokott távozni, el se köszön. Ami közben történik, az a csoda. Mindenképpen az önzetlen, odaadó szerelmet nevezhetjük igaz szerelemnek. Mindenképpen kívánom mindenkinek, hogy éljen át legalább egy ilyet életében. :-)


A szerelem egyszer csak ott van a lelkedben. Váratlanul, akaratodtól függetlenül szívedbe telepedik. Van úgy, hogy első látásra a még soha sem látott személy, mint egy villámcsapás szerelmessé tesz. Ott van olyan hirtelen, hogy felkapod a fejed: mi történt velem. Azt sem tudod kicsoda és mégis, mint a mágnes hozzá vonzódik szíved, lelked. Zavarba kerülsz, és mindenféle dologgal próbálod kikerülni ezt a váratlan érzést, de nem fog sikerülni. Agyad ezerrel jár, és magányba kell vonulnod, hogy feldolgozd a váratlant. Milyen jó volt előtte. Nyugodt voltam, nem fájt semmi, vidámkodtam, fesztelen beszéltem mindenkivel. Most reszketek egy félelemtől: Mi lesz velem, ha Ő nem szeretet meg?! Lecsukott szemhéjam alatt már csak az Ő arca látszik, alakja, egész lénye rabul ejtett. Mit tegyek?! Vissza kell szereznem nyugodtságom. Vissza kell térni a realitásokhoz. Vissza akarom kapni a lelkemet, mely hozzá vonzódik.... és nem megy. Hiányzik. Hiányzik az arca, hiányzik a mosolya, hiányzik szemének ragyogása, hiányzik a hangja, hiányzik a teste, hiányzik érintése, hiányzik egész lénye. Aludni kéne. Kikapcsolni agyam. Másra gondolni. Lefoglalni lelkem bármilyen butasággal is, de nem megy. Szívem melegséggel tele és mégis aggódás szorítja: Mi lesz, ha elveszítem. Ő pótolhatatlan. Csak Ő van nekem. Csak Ő az, aki kitöltheti további életem. Pedig volt életem a szerelem előtt is..... Milyen jó volt, hogy nem volt ez a szorítás. Milyen jó volt a barátokkal, a családdal, a munkahelyen, az iskolában..... Minden hol jó volt és most csak Vele lenne jó. Mit tegyek?! Negyedórákra, ha el tudok aludni. Akkor jó. Megnyugtató. Nem is álmodom róla. Akkor nem is létezik. Az álomban kitörlődik. Az ébredésben viszont bevág a gondolat és újra ezerrel jár az agyad. Forgolódsz és nem hagy békén. Tehetetlen vagy saját magaddal. Tehetetlen hallgatod önmagad és párbeszédet folytatsz a belül lakozó értelemmel. Érveket kapsz magadtól, hogy hagyd abba. Bizonyítékokat, hogy miért nem. Szánalmasnak, megalázottnak érzed szerelmes feled. Miért kell ez nekem?!

Azért, hogy szárnyalj. Azért, hogy boldogság hormonod kábítson és mindig csak mosolyogj. A szíved lágyan lüktessen mennyei zenét fülednek. Azért, hogy beteljesülésre várhass. Azért, hogy megérinthesd és átkerülj a szerelmesek országába, ahol biztonságban érzed szíved, mert megkaphatod cserébe az Ővét. Nincs ennél szebb. Nincs pénz, nincs kincs, nincs élmény, ami ezt helyettesíthetné, vagy akár felülmúlhatná. Ez a legmagasabb szintű emberi érzés. Ez a legjobb a világon..... A szerelem!

Ez a: "Szerelem első látásra".

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.