Az éltető.

Szerző: RéziDátum: 2008. április 28. 19:29

Műfaj: VersCimkék: éltető, megsemmisítő, lehet

Az éj kushad,kelletlen menekül,
és a csoda a sötétből felmerül.
Vörösben ragyog és lángol minden,
a rőt kakas az égre röppen.
Sárgák,pirosak kavarognak fent,
s az ember áhítattal csodálja lent.

A lángtengerben fehéren izzik,
ez égi tűzben mindenki bízik.
Lehet áldás,remény és jótevő,
vagy olyan mint egy szerető.
Tüze éltet,óv és felnevel,
lágyan,buján simogat és átölel.

Ám van,hogy rettegnek jöttétől,
félnek gyilkos tüzelő ölétől.
Pulzáló forró testét oltva,
mindent kiszív mi van a folyóban.
Hol egyszer zöldelt és pezsgett az élet,
most élettelen torz testek heverésznek.

Közelít hosszú útja a zenit felé,
ki idáig fent volt,fekszik lefelé.
Gyógyírt s megnyugvást hoz a földre,
az elcsigázott szenvedők,felüdülnek.
Másvilágok felé veszi kocsirúdját,
Héliosz bőszen a lovak közé vág.

2008.03.20. Rézi

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket