Emlékek keringője

Szerző: TeDátum: 2010. január 02. 04:53

Egyszer azt mondtad,

hogy meghaltak.

A szüleid meghaltak...

Mesélted:

ültél a gép előtt és

sodort a játék.

Belépett a bátyád:

halottak anyádék.

Mozdulni se tudtál

és sírni se,

csak feküdtél - haragszol?

Belül zaj piszkált,

nincs mese:

csak a rémed:

karambol.

Mesélted ezt vígan,

hogy fedd, ami benned

így van: fájdalom és félelem.

Segíts hát megértenem...

De nem megy...

Eltűntél teljesen, levegő vagy.

Most haragszom rád,

Ferenc körúton rohantál részegen...

Elhagytad földi jelmezed, szép ruhád...

Részegen rohantál a körúton

és a célnél jártál már:

felugrottál egy padkára,

de elcsúsztál: megcsúsztál.

És lassítva látom, hogy csap el

egy bádogrém:

a taxi sárkány...

s te, mint lélekkrém élsz:

mint lelki kátrány és

nem vagy már itt,

csak a fejemben:

emlékeim keringenek

felettem...

Kovács Miklós (Maci) emlékére

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Te (#16620)	2010. január 03. 00:26
látom érted, hogy mit akartam... legközelebb talán sikerül...
Válasz Lonka hozzászólására (#16619).

2. Lonka (#16619)	2010. január 02. 23:01
valahogy nem illenek ehhez a bánathoz a játékos rímek.......... nekem ez kicsit abszurd, de egyébként nem rossz