Én csak szeretlek

Szerző: Ujvári ÁgnesDátum: 2011. április 16. 15:30

Műfaj: VersCimkék: érzelem

Nem hirdetlek harangszóval

s nem foglalom imába neved

én csak szeretlek.

Nem csábítlak hazug mosollyal

s nem ígérek drága perceket

én csak szeretlek.

Boldog,ki nem így szeret

ki játékból hullajt könnyeket

ki számításból sír s utána mindig nevet.

Boldog,ki nem is szeret

szabadságot ígér s közben pórázon vezet

ki megcsal de szemedbe bánja

s,hogy elfordulj alig várja.

Boldog,ki nem szeret

csak ígér és hiteget

hálóval átszövi lelkedet

mintha ördögöt s angyalt magába zárna

démoni a hangja,ártatlan pillantása.

Elenged kissé,aztán magához int

érzem,hogy maradnál,de csak mégy megint!

Menj csak! Én mindig itt leszek.

Nem hívlak könyörgő szóval

nem ítéllek,nem veszekszem Veled.

Én csak szeretlek.

Nem búcsúzom könnyes búcsúcsókkal

nem vádollak,csak szánom szívemet.

Én csak szeretlek.

Bolond vagyok,nem érdemled egyetlen szavam,

hogy ilyeneket gondolok kinevetem saját magam.

Ha szembe jössz velem Téged is kinevetlek

de,ha elfordulok sírok

mert mégiscsak szeretlek.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Rézi (#23586)	2011. április 25. 08:51
Kedves Ági,nagyszerű az írásod mondanivalója,igen,Csak szeretni kell....! gratulálok,Károly(Rézi)


2. Ma-Ja (#23527)	2011. április 20. 20:56
Ágikám! Én úgy vagyok ezekkel a dolgokkal, hogy vagy tetszik, vagy nem. Nem szeretem tudományosan kiértékelni a műveket. Minden vers, vagy novella arra való, hogy az emberek különböző formában írják le az érzéseiket. Kérdésedre a válaszom az, hogy igen, vissza lehet hozni . Én egyébként is talán túl szentimentális alkat vagyok, de nekem jó, bár sokat szenvedek az érzéseim miatt. Az ilyen versek, mint ez is most - kicsit megnyugtatnak és arra gondolok, hogy igen, jól gondoltam! Gratulálok és hidd el, rengeteg lehetőséged van ebben a "szegény, nyomorult világban" is.
Válasz Ujvári Ágnes hozzászólására (#23526).

3. Ujvári Ágnes (#23526)	2011. április 20. 20:44
Köszönöm szépen Manóci,örülök,hogy tetszik!Szerintem mindenki megtapasztalja ezt az érzést vagy így ,vagy úgy.Aki meg azt mondja,hogy nem,az hazudik.Szeretem az érzelmeimet,mondanivalómat úgy megfogalmazni,hogy egyértelműek,érthetőek legyenek,tudom,nem ez a "trendi".Mégis úgy érzem,ha olyan valaki olvassa el az írásomat,aki nem mindennapos az irodalom világában és mégis tetszik neki,netán meg is jegyzi,akkor az ilyen egyszerű "szócséplés" is lehet lépcső a költészet világába.Neked mi a véleményed?Szerinted vissza lehet hozni a haldokló költészetet a mai magyar élő irodalomba?Az egyszerű emberek rohanó,ideges világába bele tud épülni még egyszer a kultúra ezen műfaja?
Válasz Ma-Ja hozzászólására (#23521).

4. Ma-Ja (#23521)	2011. április 19. 22:37
Nagyon szépen összefoglaltad az érzelmeket és engedd meg, hogy kiragadjak néhány mondatot: "de,ha elfordulok sírok mert mégiscsak szeretlek." Igen, ez így van! Nagyon szépen, meghatóan fejezted ki a szerelmet. Én is pont így gondolom.