vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

És akkor ezt gondoltam...

Műfaj: EgyébCimkék: egyperces, vallomás

Sziasztok! Egy a sok [érzelmi] egyperceseim közül. Egy zeneszám hatására írtam ezt a pár sort. Célpontja [számomra] már nincs, de remélem, nektek tetszeni fog :)

És akkor ezt gondoltam: hadd hallhassam még egyszer a hangodat. A hangot, mely megtölti a mennyei termeket. A hangot, mely oly édes füleimnek. Mely lassan bekúszik és betölti a dobhártyám, tovább férkőzik elmém felé, és örökké ott szól. És akkor ez jutott eszembe: hadd láthassalak még egyszer. A kócos hajad. Álmos szemeid. Az orrod, ahogy levegőt vesz. Hadd láthassam a szád, amely kinyílik és beszélni kezd. A szavak értelmüket vesztik. Nem számít, mit mondasz. Csak felém mond. Nekem. És akkor ez ötlődött fel bennem: hadd érinthesselek meg még egyszer. Hadd érezhessem, ahogy egymáshoz tapad a bőrünk, majd lassan elmozdul egymáson. Csak hadd érezhessem még egyszer, milyen selymes réteg is fed. Csak hadd foghassák fel a receptoraim, hogy még élsz, és a bőröd meleg. És akkor ezen töprengtem: hadd érezhessem, ahogy a szíved ver. Csak egy kicsit fognád még a testem. Csak egy kicsit engednék még meg nekem. Szeretném hallani. Ahogy az életet veri, és szétárasztja a testedben. És akkor ezen tanakodtam: bárcsak fognád még a kezem. Bárcsak te altatnál el, és keltenél fel reggel. Bárcsak, reggel szemem kinyitva, látnám, ahogy a mellkasod emelkedik-ereszkedik. És akkor ez nyilallt elmémbe: te sosem tudhatod meg, mint suttogott a szívem feléd. Mint tépődtem ezernyi apró darabra. Mint éreztem azt, hogy nélküled keményebb a párna, ridegebb a takaró. Mint éreztem azt, hogy nélküled hidegebb a szoba, és sötétebbek az éjjelek.
Virággal jöttél, karóval távoztál…
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Nem Tom   (#19116)

2010. április 21. 08:20

Szia, Zsófi! Nem tudom, miért van az érzésem, hogy az első szárnypróbálgatásaidat, még vagy kétszáz első előtti fogja követni? Aztán persze jön majd sok kicsi versszárnyacska is. Tamás