vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eső

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2008. július 16. 16:02

Műfaj: VersCimkék: szeretem

Ma az esőt is szeretem.

Égtől a földig ér.

Olyan ez nekem,

mint mikor könnyeim

zápora után

tisztán fénylik a lelkem.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva   (#2023)

2008. július 21. 12:31

A zápor már rég nem hull. A vers sok éves, a múló idő megteremti a rendet. A szemem most kacagott azokon a sorokon. Tetszik a stílusod. Megtisztelnél pár sorral, néha,cfsak nekem aki új ezeken az íveken! Űdv. Éva

Válasz Veronai hozzászólására (#1992).

 

2. Veronai   (#1992)

2008. július 18. 23:55

Fény és tisztaság. Őszinteség. Lélek, mely törekszik arra, hogy kiállja az időt, azt mely mérhető számunkra: pontosan kiszámítva az égtől a földig. Záporoznak könnyeink. Lelkedben viszont csak Te teremthetsz rendet. A zápor akkor áll el, mikor majd mosolyog a szemed! Üdv! Veronai