Fekete
Dátum: 2010. július 12. 21:36Műfaj: NovellaCimkék: domestos, mamba |  |
Nem szeretnék senkit sem megbántani, ez az írás csak eszembe jutott, miközben egy ördöglakat kinyitásával töltöttem fölös időmet. Ahogy mondani szokták, nem tükrözi a szerző álláspontját.
Jó dolog a felebaráti szeretet, de ugyebár egy felebarátot csak felerészben szerethetsz, és ez a vagy-vagy helyzet könnyen átfordulhat. Pozitívból negatívba, egyik szélsőségből a másikba. Esélyegyenlőség és szolidaritás. Ezek a ma jelszavai a fejlett világban, a kevésbé fejlettekben meg "enyém, mert én vagyok az erősebb"! Sohasem fog együtt aludni a bárány és a farkas. Természetesen jó lenne ha senkinek sem kellene félelemben élnie, mert más a bőrszíne, vallása vagy a kedvenc krikettcsapata, de az emberben szunnyadó és több-kevesebb ideig felszínre törő állati ösztönt nem lehet befolyásolni, maximum ideig-óráig kordában tartani. Szerencsére a többség elfogadta a környezetében élő embertársai sokszínűségét, legalábbis addig, amíg hagyják nézni neki a Mónika Showt, és nem cseszegetik. Ameddig számára láthatatlanok maradnak, a vele nem együtt gondolkodók.
Vannak riporterek, akik kedvelik a háborús térségeket, szenvedélyükké vált, és mindent megtennének, hogy legközelebb legyenek a tűzfészekhez. A sztori mindenekfelett.
Elmennek Falludzsába, befészkelik magukat a Tora-Bora valamelyik félreeső helyen lévő barlangjába, esetleg egy korhadt lélekvesztőn feleveznek a Mekong deltáján.
Termesz Jenő is ilyen riporter, csak nem Ámerikában, hanem itt, kicsiny hazánkban. A veszélyes zónák itt másmilyenek. Egyedül a tömött hatos villamoson, este tizenegy után átvágni a Moszkva téren, vagy eltölteni egy hetet Bikacsökön. Termesz Jenő bevállalja ezeket a hajmeresztő szituációkat, és kiváló riportokkal tudatja élményeit az olvasókkal. Legutóbb Bikacsökön járt. Most abban a kivételezett helyzetben van a kedves olvasó, hogy elolvashatja ezt az írást. Pulitzer szaga van a dolognak, ez nem vitás.
Fehérnél is fehérebb
Egyetlen elemlámpa halovány fénye világítja meg előttünk a földút száraz talaját. Bevetésen vagyunk, a lábam enyhén remeg, és a negyed órával ezelőtt sebtében legurított kerecsie fütyülőst is kiizadtam már rég. Mellettem egy mokány, bajszos ember tartja a fényforrást, és kémleli az utca két oldalán sorakozó bodegákat. Magabiztos és félelmet keltő megjelenésű. Hófehér, élre vasalt nadrágja és ugyanolyan színű mellénye messziről látszik a szürkületben.
- Kevesen tudják, de hetente járok fogfehérítésre - mondja nekem dübörgő hangon. - Csak rájuk villantom a fogsoromat és attól teljesen ledermed a lábuk. Néha ez is elég.
Egy percig sem kételkedem ebben. Macska János (akik ismerik azoknak Macska Jancsi) már csak ilyen. Kőkemény. A napszemüveg még most is ott van a fején, és ha netalántán az a csúfság esne meg vele, hogy metróval kellene utaznia és véletlenül áramkimaradás keletkezne, akkor egy még sötétebb lencséjűt venne fel, amiben még a legprofibb hegesztő sem látná az ívet. Szóval Kőkemény és Profi. Egyedül látja el Bikacsök polgári védelmét. Még álmában is polgárőr. Bikacsök az egyetlen település az országban, ahol a kisebbség van többségben és fél a többségtől aki pedig kisebbségben van. Ez Macska Jánosnak köszönhető. Az, hogy rasszista csak segíti a munkáját. Mindig fehér ruhákban jár és felesége minden mosás után fehérítőt használ, csak, hogy ura ruhatára makulátlanul fehér legyen. Napozni még véletlenül sem szokott, hatvanas faktort tesz magára még télen is, mert nem szeretné, hogy akárcsak egy négyzetcentiméteren is barna pigmentek jelenjenek meg rajta. Mikulásra és Húsvétra kizárólag fehér csokiból készült télapókat és nyulakat ajándékoznak egymásnak a nejével, pihenni a legtisztább havú sípályákra hajlandóak csak menni. Hitvese sem akárki: Macska Jánosné Kővágó Etel, a bakonyi lovastengerészek dandártábornok asszonya. Jó kiállású kemény nő, piciny fekete sörtékkel az orra alatt. Kiválóan készíti a cigánypecsenyét, ezt tanúsíthatom. Hétvégente együtt grasszálnak végig Bikacsök fő- és mellékutcáin kéz a kézben. Ilyenkor még a madarak is abbahagyják a csivitelést, a tücskök is kussolnak egész nap, a békák némán brekegnek. Romantikus jelenség mondhatom. Etel asszony egyik kezében férje munkától barázdált bőrű tenyerét, a másikban pedig kedvenc lovaglóostorát tartja, János úr ilyenkor teljesen ellazul és még arra is rá lehet venni, hogy pár órára abbahagyja nehéz munkáját, és elkocsikázzanak a közeli város állatkertjébe. Fiúk, az egyik fehér karácsonyon( náluk egyébként minden ilyen ünnep fehér, köszönhetően a pajtában álló hóagyúnak) egy fehér bálnát adott nekik örökbe. Haza nem vihették, de a nevük ott díszelgett a táblán, mindenki láthatta. Sok időt nem töltöttek itt soha, mert szívük gyorsan visszahúzta őket Bikacsök festői szépségű falujába. Macska János kedves szavára a roma családok fehérre meszelték ki ócska viskóikat, és még arra is önként vállalkoztak, hogy tetőtől talpig fehér színű arab csadorba öltözzenek nemtől függetlenül, hogy semmiképpen ne zavarják meg Etel asszony érzékeny lelkületét, oda nem illő megjelenésükkel. Az eltelt két esztendő alatt hihetetlen eredményeket produkáltak. A bűnözés megszűnt, a segélyek kiosztása flottul megy, és csak azoknak jár, akik napi huszonöt órát közmunkával töltöttek a hét minden napján. Elképzelhető, hogy Macska János indul majd a következő polgármester választáson, hiszen a jelenlegi elsőember Paprika János( a barátainak csak Paprika Jancsi)szívével komoly gondok vannak. Este amikor megpihennek takaros házukban és kibontanak egy száraz fehérbort, hogy elfogyasszák vacsorájukat, annál nem is kívánok nagyobb boldogságot senkinek sem.
A mai razzia sem járt számottevő eseménnyel, de itt már ez számít mindennaposnak.
- De, azért az ördög nem alszik! A munkát nem szabad abbahagyni! - Macska úr szavai még sokáig visszhangoznak fülemben, amikor rozzant zsigulimmal kihajtok Bikacsökről, ami az itt töltött egy hét alatt szép fehér színűre lett átfestve.
Eddig 6 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Pyrrhusz (#20834) | 2010. július 16. 19:53 |
Kösz, megtisztelsz. Szóval hirtelen felindulásomban én adtam magamnak egy gyenge kettest, de aztán kiderült, hogy mégsem hibáztam. Szegény mambának már szakálla van, de hát úgye vannak a zsengék, meg tmt alkotások, szóval nálam ez a kapocs. Abbahagynám, de az már olyan lenne, mintha Columbo levenné a ballonkabátját.:-)) | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#20829). |
|
2. Nem Tom (#20829) | 2010. július 16. 00:13 |
Szia, Pyrrusz! Látom, van egy jótevőd neked is, aki egyest rajzolt hozzád. Fullasztó féltékenységi rohamomban, majdnem én is adtam neked egyet, de ha már megelőztek csak nem bégetek a nyájjal, ezért inkább ötös. Uncsi négyese miatt se aggódjál, mert mint kitűnik, nem magyar szakos. Tehát, megint én vagyok az igazi. Szóval ez az írásod is sajna jó. :-) Az is külön öröm, hogy csak belekerült a mamba is. Tamás | |
| |
3. Pyrrhusz (#20795) | 2010. július 13. 19:23 |
Kösz. Valószínűleg az igeidők (jelen-múlt) váltását kevertem össze a nézőpontváltással. Vagy ilyesmi. (?) | |
| |
4. Pyrrhusz (#20794) | 2010. július 13. 19:22 |
Lehet, hogy csak kevertem a szezont a fazonnal és ettől ijedtem meg. De egyre inkább tetszik(elfogult vagyok ez nem vitás). | |
| |
5. Unole Lozen (#20790) | 2010. július 13. 16:47 |
Nekem tetszett, nem értem mi a bajod vele? feljavítom az átlagát egy négyessel(azért nem ötössel, mert a szerző szerint vmi gáz van vele). | |
| |
6. Pyrrhusz (#20787) | 2010. július 13. 15:16 |
Na ezt is elku.tam... Most már mindegy. | |
| |
