Más szemmel
Dátum: 2008. május 13. 16:42Műfaj: VersCimkék: vers |
A nyár, az új lakás, a négy sarok.
Én még nem számoltam,
s a rácsok sem zárnak, - ki-be engedlek
szobám, lelkem számolatlan sarkaiba.-
- Idő haladj, ne állj ellent!
A rég ismert négy évszak itt új formát ölt,
nekem is, itt is nyílnak virágok,- másnak is szépek,
ezek mégis, most először enyémek!
A zártság nem más mint nézőpont.
Úgy mutatja meg magát, ahogy a lélek rak rá ruhát, -
- fehér vasak jelentik a józanság bilincseit a bolondnak.
Igy nézhetek birtokom ablakán,
új nyíló kertem ajtaján azokra kik visszanéznek,
s a pillantás egymásba réved,....
új szín születik minden negyedében az évnek,
s az én sarkaim sohasem láthatom ahogy rá mások néznek,
s így lehet, csak nekem szépek.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Lonka (#6484) | 2008. december 15. 23:27 |
Nagyon tetszik :) | |
| |
2. Ki-ki (#414) | 2008. május 18. 11:49 |
Köszönöm, jól esett! :) | |
| |