vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Más szemmel

Szerző: Ki-kiDátum: 2008. május 13. 16:42 Műfaj: VersCimkék: vers

A nyár, az új lakás, a négy sarok.

Én még nem számoltam,

s a rácsok sem zárnak, - ki-be engedlek

szobám, lelkem számolatlan sarkaiba.-

- Idő haladj, ne állj ellent!

A rég ismert négy évszak itt új formát ölt,

nekem is, itt is nyílnak virágok,- másnak is szépek,

ezek mégis, most először enyémek!

A zártság nem más mint nézőpont.

Úgy mutatja meg magát, ahogy a lélek rak rá ruhát, -

- fehér vasak jelentik a józanság bilincseit a bolondnak.

Igy nézhetek birtokom ablakán,

új nyíló kertem ajtaján azokra kik visszanéznek,

s a pillantás egymásba réved,....

új szín születik minden negyedében az évnek,

s az én sarkaim sohasem láthatom ahogy rá mások néznek,

s így lehet, csak nekem szépek.

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

---

1. Lonka   (#6484)	2008. december 15. 23:27
Nagyon tetszik :)
2. Ki-ki   (#414)	2008. május 18. 11:49
Köszönöm, jól esett! :)
Válasz Csejtei Dóra hozzászólására (#336).