Meggondoltad

Szerző: TMTDátum: 2009. május 02. 23:16

Műfaj: VersCimkék: a tmt alkotások

Igen , amint könnyes szemekkel
ült anyám az ágyon .
Bőröndje megpakolva...értéktelen
kacatokkal , az élet delején.
Mint kegyes ajándékot , úgy
vitted a szobába végső döntésed .
Meggondoltad , nem fogsz megölni
megvagdosva az anyaméhet...
melyben reszketve , vacogva féltem.
Sírtam volna , de reméltem ,
győz majd a józan ész vagy a szív...
Anyám azt hitte fiút rejteget ,
azért könyörgött ,ontotta a könnyeket.
Hiúságod megtartotta zsenge életem,
hogy a csalódás ördögszekerében ,
zsákutcában ,szeretőd átkaival verve.
Vigyem görnyedve egész életembe
a bűnöd...

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. TMT (#8859)	2009. május 05. 07:20
Köszönöm Rézi...A szívemből jöttek a szavak.Örülök ,hogy tetszett a vers...
Válasz Rézi hozzászólására (#8858).

2. Rézi (#8858)	2009. május 05. 05:28
Hu,ezek fájdalmasan szép szavak....!Grat,Rézi.