Metamorfózis.

Szerző: RéziDátum: 2008. május 01. 12:16

Műfaj: VersCimkék: lomhán, alkony, süvít, emléke, dunán, hold

Lomhán,nyirkosan leszáll az alkony,
Elfedve sz ősz pompás színeit.
Nem jár már senki a parton,
A nád között a tél süvít.

Rozsda színű levelet kavar a légben,
Néhol fel villan még egy zöld levél.
Füzek szűkölnek az északi szélben,
Lassan a madarak hangja is elalél.

Emléke itt kavarog még a nyárnak,
De a Dunán túl, már közelít a tél.
Arcomnak csapódnak az ágak,
Lépteim hangját elnyomja a szél.

Tépett fellegek rohannak az égen,
Közöttük fel sejlik néha a hold.
Hiába kutatom emléked és téged,
Messze már, vagy nem is volt.

2007.10.29. Rézi.