Mint a forrást

Szerző: Ki-kiDátum: 2008. augusztus 04. 18:58

Mint a forrást

Szeretlek mint a forrást,

mint az első hajnali sugarat-

a tiszta kéket, dallamát a rétnek.

Símogatásában fürdök a szélnek

ahogy kisded anyja karjában,

s míg szemem álomba szenderül,

mint a víz veszel körül.

A felhők is Tőled jönnek

árnyékot vetve testemre,

s az ágak suhogása

altatót dúdol lelkemnek.

Bárhol is vagy érezlek,

lehetsz a föld másik felén-

onnan is hívlak,

s Te hajolsz felém.

Ha itt ülsz mellettem,

susogd vagy ordítsd érzem,

hallgathatsz is, akkor is tudom....

s lelkem, testem Neked adom.

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Bertalanffy Piroska (#23284)	2011. március 21. 23:20
Szerencsés a nő...ha így szeretik


2. Hópille (#23253)	2011. március 18. 16:02
Valóban, boldog lehet....aki így szeret, s akit így szeretnek. Nekem a dallama, hangulata is nagyon tetszik. Más mint a későbbiek. Könnyed, játékos, szeretetteljes és csodásan felemelő.


3. kiss piroska (#21647)	2010. augusztus 26. 08:41
Boldog lehet az a nő akit ennyire szeretnek!!