vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Most jó

Szerző: ArtsardDátum: 2008. november 23. 03:10 Műfaj: VersCimkék: szerelem, szeretet, hit, remény, lélek, halál, univerzum, végtelen, csillagok, szerelmes, üres, álom, elmúlás, magány, elmélkedés, vers, versek, ébredés, érzelem, érzések, vágy, boldogság, akarat, galaxis

Most jó. Most nem szenvedek.

Vége a napnak. Pillám lejjebb kerül.

És a csillagok ott ragyognak a hópelyhek között,

Ott, ahol a lelkek lüktetnek test nélkül.

 

Felkelek, mert ébreszt a magány:

Megfoghatatlan hatalom ragad meg.

Gyenge vagyok az idővel szemben,

Mert legyőz a végzet s én felelek.

 

Felelek érted te tiltott szabadság,

Már nem menekülsz, mert minek...

Fogod a kezem és keringünk lassan

A Hold alatt, fogom a fejem és rád gondolok,

Ha nem halad

A végtelenbe

A vágyott szenvedély.

 

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.