Naplemente
Dátum: 2010. január 03. 13:43Műfaj: NovellaCimkék: jövőkép, novella |
-Nézz csak ki, egész durvák odakint a fények! - kiabált be hozzám a fürdőből Kobajasi: épp folyékony szappant nyomott a kezére, majd meleg vizet engedett rá.
Kinéztem: kint valami narancsos-lilás ragyogás ölelte körbe a tucatnyi egyforma kockaházat - naplemente lehetett épp. Már nyúltam is a kilincs után: érezni akartam bőrömön az utolsó sugarak melegét.
-Hé!- nézett rám, mikor bejött a nappaliba- mit csinálsz?
Megvontam a vállam:
- Csak a teraszra akartam kimenni. Megnézni a naplementét...
Úgy nézett rám, mint valami elmebetegre. Gyorsan az ajtóhoz ment, elfordította a kulcsot a zárban, és göcögő, kényszeredett nevetésbe kezdett:
- Persze, hehe, ez jó. Egyébként nem hinném, hogy naplemente. Biztos csak a kütyüjük fuccsolt be megint. Fogadni mernék, hogy pillanatokon belül...
A falon lévő aprócska hangszóró recsegése szakította őt félbe. Valami ember beszélt, ideges kis hangja volt, meg furcsa akcentusa:
- Lakosok! Napszak-generátorunk eddig ismeretlen okból kifolyólag ma reggel 10 órakor újraindította magát. A hibán dolgozunk, nagyjából 13 perc múlva várható a visszaállás 'téli reggel' üzemmódba. Addig is köszönjük türelmüket!
- Na látod, én mondtam. - mosolygott rám, és bekapcsolta a plazmatévét.
Körbenéztem a szobában: valahogy minden másnak tűnt, mint amire emlékeztem. Hosszú levelű műnövények álltak a kanapé mellett, mögötte vékony üvegfal: az üveglapok között kékes folyadékban száz és száz buborék futkározott fel és le. Az ajtó mellett két, szkafandernek látszó valami. A szoba közepén hófehér műfenyő állt beépített izzókkal. Időközben tompa berregéssel bekapcsolódott odakint a generátor, és hideg, fémesen csillogó napsütést varázsolt a házakra.
- Mi ez itt?
Kobajasi felém fordult.
- Mármint mi?
- Ez az egész. Ez a hamisítvány világ.
-Ohh...Már értem.-kutató szemekkel nézett rám, és intett, hogy üljek le.
- Atsuho néni mondta, mikor rám hagyott. Mondta, hogy tíz éve nem voltál bekapcsolva, így valószínűleg nem tudod, mi történt azóta. Ezért nem tudhatod azt sem, hogy egy ideje az emberek bőre már annyira elvékonyodott a rengeteg szobában, számítógép előtt való üléstől, hogy már 5 perc napsugárzás is szörnyű károkat okozott a szövetekben. Így kikapcsolták a Napot. Azóta ez a gép van, nukleáris energiával működik, szóval elég...öhm.. sugárzásveszélyes. Sajnos erre még nem találtak megoldást, de a házak jól szigetelnek, meg hát megfelelő ruhában kimehetünk néha.
Hallgattam. Szörnyen hangzott az egész.
-De tudod mit? - hátradőlt, és a feje mögött összekulcsolta a kezét - Holnap elviszlek ahhoz a szakihoz. Egy perc alatt felfrissíti a memóriádat- betáplálja az új infókat. Úgy könnyebb lesz, hidd el. Meg legalább megnézi, nincs-e gubanc az áramköreidben.
Magamra néztem: két idióta fémkarom volt, és kerekeken gurultam.
- Ja igen: ebédre csirkét kérek, rizzsel. - mondta Kobajasi- És Yoru: ne gondolkodj túl sokat!
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Glosoli (#16762) | 2010. január 05. 17:37 |
Köszi szépen! Bár én nem sci-fi vonalba szeretnék elindulni, ez csak jó ötletnek tűnt. Hamarosan én is elolvasom a tiedet! ! | |
Válasz laca6909 hozzászólására (#16706). |
|
2. laca6909 (#16706) | 2010. január 03. 20:55 |
Tetszik! Én is írok egy Sci-fit. Nemsokára beadom. Irodalmilag azt hiszem a tiéd jobb. Csak így tovább! | |
| |