vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Pokoli Tánc

Szerző: SozaDátum: 2008. május 17. 21:25 Műfaj: VersCimkék: vers, élet, küzdelem, pokol, előadás, fájdalom, szeretet

Mikor táncolok majd a pokolban
s az angyalok fentről nézik,
Te jutsz majd eszembe: 
Minenki ebben bízik...

Hogy az, akit gyöngyözőn szeret, 
fentről figyel, 
még akkor is, ha csupán, 
a Pokol Táncára ügyel

De az a tánc - bizony! 
Elkísér egy léten át, 
nézheted, ha gondolod,
viszont hamar elunnád!...

Nekem sajog a lábam, 
oldalam szúr, feszeget, 
megállnék, hogy a hajamba, 
ép s új szallagot tegyek.

De ez a tánc örök, 
A Pokol maga a létezés, 
éjjel-nappal járjuk, 
s az időbe nem fér kétkedés.

Ha erős, biztos a lábad,
akkor is, ha épp nehéz a lépés, 
ha hajad könnyen szállhat, 
s nincs félrenézés: 

Akkor ékes a tánc, 
jutalmul járhatod ismét, 
ne csüggedj, hisz egy biztos; 
páholyból nézheted az előadás végét!

És ha Te fentről, mégis úgy döntessz, 
hogy táncolsz, 
jól gondoldd meg még, 
Nem Életre, hanem egy Létre szól!

Soel Ieza

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.