Semmiségek

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2008. augusztus 07. 14:06

Voltam,mint aranyfüst a porban.

Rég letűnt kornak emlékét őrző jele.

Múló életemmel viszem a múltat,

a jelent, szálló éveket,amit egy ember élhetett.

Már nem száll más lábam nyomán,

csak por, amit a szél elsodor.

Mégis !

Nélküled, halálba fullad az a pillanat,

amitől máskor az idő oly gyorsan elszalad.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#2569)	2008. augusztus 08. 08:21
Értelek, igaz, köszönöm! Tudod néha van egy borús hangulat, aztán már csak a szójáték tetszik (remélem Te is érted) Üdv! Éva
Válasz Veronai hozzászólására (#2562).

2. Veronai (#2562)	2008. augusztus 08. 01:06
Kellő válaszom megtaláljátok. Természetesen szép. Szép..., mit mondhatnék még.. de nem viszi előre lelkedet, csak "nyalogatod a sebedet". (Elnézést e nyersességért... és remélem, hogy tudod, miért.))


3. Sonkoly Éva (#2552)	2008. augusztus 07. 19:49
Köszönöm Jana! Tudod az a jó, vagy rossz, hogy néha így is érzem. Üdv. Éva