Tél.

Szerző: RéziDátum: 2008. május 02. 11:37

Műfaj: VersCimkék: hópelyhek, fenyő, szél, harkály, szarka, égen

Hópelyhek hullanak,fehérbe öltözik a fenyő,
Kucsmája nő a kapufélfának.
Fehéren szikrázik minden háztető.
A pelyhektől roskadozik a fák ága,
Kerteken túl feltámad a szél.
Én a melegből mélázva nézek a tájra,
A Dunáról száncsengő hangja kél.

Harkály kúszik a szemközti ágon,
Kopácsol és már megvan az ebéd.
A szarka szerencsésebb volt a nyáron,
Az arasznyi hóban nehéz megtömni a begyét.
Fehér pelyhek hullanak csak egyre,
Holle anyó úgy látszik cihát cserélt.

Lassan az árnyékok is kéken nyúlnak,
A holdfény egy andalgó párra vetül.
Nem csak a hidegtől,szorosan össze bújnak,
Gomolyogva száll együtt leheletük.
Fent a tinta kék égen,csillagok gyúlnak,
Idelent a hóesés lassan csitul,
Béke van a tájon,házakban a lámpák fénye ki huny.

2007.11.27. Rézi.