vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Vagonok

Szerző: HangokDátum: 2008. május 18. 15:54 Műfaj: NovellaCimkék: életek, világok, történetek

Milyen, amikor utazol? Nem is hinnéd, mennyi történet vesz körül. Nem is gondolnád, hogy minden vagon egy életkép, egy anekdota, egy megnemírt sztori.Valami ehez hasonló...

 

Az érettségi előtti nyáron történt. Nyakunkba vettük a világot. Élni akartunk, szabadságra vágytunk, levegőre éheztünk! Felszálltunk az első Bécsbe tartó vonatra.

Egy középkorú gentleman volt a vagonban. Volt benne valami bizarr. A rossz arcú jóképű idegen átutazóban lehetett. Több napi borosta virított az arcán. Az inge gyűrött volt és viseltes. A nadrágja le volt öntve valamivel. Laurának nem tetszett, azt mondta biztosan gyilkos és félnünk kell Tőle. Én nem hittem ezt. Kíváncsi lettem volna miért ilyen. Figyeltem a tekintetét. Ő kerülte az enyémet. Zavarban volt. A karjait tartózkodóan átfonta egymásba a mellkasa előtt. Láttam, hogy megcsillan valami a kezén. Gyűrű volt. Innentől nem érdekelt a története.

Átmentünk egy másik vagonba. Itt egy gyereklány ült. Nem magyar. Laura beszélt vele. Táncolni megy ki. Pénzt keresni, hogy ki tudja fizetni az egyetemét. Fordította. Furcsa. Nem néztem volna egyetemistának. Szőke volt és romlatlannak tűnő. 17-nek tippeltem volna, de nem annyi volt. Több. Romlott volt. Untatott. Nem értettem semmit. Laura viszont nagyon élvezte a társaságát. Féltékeny voltam. Kizártak a körükből. Mondtam, menjünk.

Egy pár vihogott a mögötte lévőben. Bementünk. Olyanok voltak együtt, mintha valami napszemüveg reklámból léptek volna elő. Mindketten takarták az arcukat. Rejtőzködtek. Aznap nem is sütött. Mitől bújtok el? Rezegtette meg hangját a másik felem. A válasz az emberek volt. Nem szeretitek az embereket? Nem. A legtöbbje csak bánt, beléd rúg még egyet, ha segítség kell. Elmegy melletted, ha néhány jó szó kell. Kihasznál, hogy előrébb jusson. De a párod is ember. Jegyzete meg Laura. Igen. De magadhoz hasonlóvá teszed. Magát mindenki szereti. Erre egymásba hajolt a két szemüveg. Éreztük, feleslegesek vagyunk. Kimentünk.

Rágyújtottunk. Jött a kaller. Odaadtam Neki a jegyeket. Morcos volt. Szerintem keveset aludt. Elővett egy kis pálinkát. Kértünk. Adott. Azt mondta, a felesége emlékére igyunk vele. Ittunk vele. Mikor lenyeltük összerándult az arcunk. Nem volt jó. Nem mesélt történetet a kék kalapos. Megköszönte. Elindult a következő vagon felé. Eltűnt benne.

A következőben egy idősebb nő aludt. Benyitottunk. Felkelt. Megigazította a haját, felvette a szemüvegét és elkezdett beszélni. Az unokáját emlegette. Boldog. Most lesz az esküvője. Terhes. 6. hónapban van. Kisfiú lesz. Már várja nagyon! Soha nem volt még dédmama. Laura nem értette, miért kell az esküvő. Azért boldog, mert esküvő lesz. Mondta a nőnek, hogy ennek nem kellene örülni. Felesleges összekötni olyan valamit, ami egyszer úgyis eloldódzik. A nő felháborodott. Nem lehet így hozzákezdeni az élethez fiatal hölgy. Mondta. Laura azt felelte, csak így lehet hozzákezdeni. Mindenkinek az életében jön új valaki, egy Német Juci, vagy egy Kovács Béla, és akkor fuccs az egésznek, ami addig volt. A nőnek tükröződött az arcán, hogy nem akar minket tovább, elvettük a kedvét. Eszébe juttattunk valakit. Továbbmentünk.

Jött a vagon, amiben csak Laura és Én éltünk pár órát. Az ablakra meredtünk. Nem szóltunk semmit. Csak néztünk kifelé. Élveztük a pillanatot, ami csak a miénk volt. Levetkőztünk minden béklyót. Könnyűek voltunk. Nem volt történet. Csak az érzés volt. A kötetlenségé. Lebegtünk. Át a vagonokon, a történeteken. Laura valami lila szörnyet látott, megijedt tőle. Zokogott. Sírt. Üvöltött, hogy fújjam el, mert ő nem bírja. Elfújtam. Megnyugodott. Fejét a vállamra hajtotta és elaludt. Lassan én is. Bécsben ébredtünk fel.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

---

1. Hangok   (#532)	2008. május 21. 11:23
Köszönöm kedves TomMyst! :D
Válasz TomMyst hozzászólására (#512).
2. TomMyst   (#512)	2008. május 20. 20:18
Ez nagyon jó... és találó
3. Hangok   (#441)	2008. május 18. 23:32
Ha tudnád mennyire! ;)
Válasz Sz. S. Péter hozzászólására (#440).
4. Sz. S. Péter   (#440)	2008. május 18. 23:21
Szóval akkor bejött az anyag...? :-))