A gulyás

..egy napom a falusi gulyással..ma már lassan nincsenek gulyák és gulyások sem, pedig bölcsességük óriási.."A tanulatlan érez, a tanult meg is tudja magyarázni azt, gyakran nincs is egyéb különbség közöttük.\" Talán ez lehetne a mottó. Mert az érték, ott van az utca emberénél, csak látni kell az

Írta: Gyöngy

Bezzeg az én időmben...

Bezzeg az én időmben… Hát mit ne mondjak! Ez volt az a mondat, amelyet tini koromban nem viseltem. Amikor szüleim mondták, borsózott a hátam, azt sem tudom merre mentem volna legszívesebben (ha tehettem volna), hogy ne halljam a történeteiket, a háborúról, a sanyarú sorsukról...

Írta: Gyöngy

Majd, ha a pokol befagy!

...Hosszú évek teltek el, mire megértettem, mi az élet igazi értéke. Bár számomra a pokol már régen befagyott, lekéstem mindenről. Elhagyott mindenki, aki valaha szeretett, akit valaha szerettem. Bár vannak barátaim, mégis magányos lettem... Most már minden egyforma. Minden szürke. Nem maradt más...

Írta: Gyöngy

A hattyú

Tanmese, neked és barátaidnak, mely beszél mindenkinek, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak, melyet mindenki a maga szájíze és tapasztalata, erkölcsi normája szerint fejezhet be... Te melyiket választanád???

Írta: Gyöngy

S az Isten megteremté a földet...

A telhetetlen föld... mely nem is föld, hanem ember, mert csak mi lehetünk telhetetlenek, kiknek soha nem elég a jóból, miközben észre sem vesszük, hogy fáradhatatlanul azon dolgozunk, egyre nehezebb és értéktelenebb legyen életünk...

Írta: Gyöngy

A fontos az, mivé leszel!

Tanmese. Azt hiszem ezt nem is kell ragozni... Vagy még is? "Nem elég hosszú a bevezető! Írja a rendszer! Nos. A tanmese gyerekeknek történet, emberi tulajdonságokkal felruházott állatokról, míg felnőtteknek napi események, hírek alapján íródott történet...

Írta: Gyöngy

A hattyúgúnár

Tanmese a mai kapcsolatokról, vágyakról, és a valóságról. A szabadság és a társ utáni vágyról. Szerelemről, és csalódásról. Tanmese az ember hibáiról és annak következményeiről.

Írta: Gyöngy

A kismadár

Tanmese álomról és valóságról, szabadságvágyról és annak áráról. Bátorságról, biztonságról...Tanmese a mai párkapcsolatokról. Ki a szabad? A KISMADÁR A KALITKÁBAN, VAGY AZ ELEMEK SZESZÉLYEINEK KITETT SZABADNAK NEVEZETT?

Írta: Gyöngy

A látszat „néha” csal

Tanmese napjainkról, (mikor is mindenki bőrén érzi), mit ér a szaktudás lehetőség és megfelelő értékelés mélkül, vagy a pénz szakértelem híján...Tanmese a becsületes munka értékéről és arról, van-e becsülete ma a munkának!

Írta: Gyöngy

A pillangó és az elefánt

Tanmese. Korábban az erkölcsi normák, a csoport kohézió szabályokat állított a viselkedésben, a párkapcsolatokban. Ma a kiharcolt szabadságot "élvezhetjük" annak jó és rossz hozadékaival együtt. Míg elménk a szabadságot vágyja érzelmileg álmodozunk, gyakran irreálisat... És egyre több a magányos...

Írta: Gyöngy


Az egyensúly

Tanmese. Korunk egyik problémája, hogy kevés a dolgozó, sok az éhes száj. Mi emberek, már évek óta keressük a megoldást és nem találjuk, pedig lehet egyszerűen csak szét kellene nézni az állatok, vagy akár a rovarok között és megtudhatnánk, ők hogyan tesznek rendet saját házuk tájékán...Hmm..Okosan!

Írta: Gyöngy

Kacsának, kacsa, hattyúnak, hattyú…

Tanmese. Bár kivételek mindig akadnak, kacsának, kacsa, hattyúnak, hattyú a társa. Ha még is a kivételhez akarunk tartozni, el kell fogadni, (de legalább is számítani kell) a másságot, és a vele járó esetleges következményeket...

Írta: Gyöngy

Ki a legértékesebb?

Volt idő,mikor a kőművesnek,parasztnak,becsülete volt.Ma mindenki érettségizik és felsőfokű képzésre megy,még akkor is,ha képessége... de elismertek akarnak lenni,amit úgy hisznek, csak diplomával kapnak,miközben eltűnnek bizonyos fontos szakemberek.Pedig mindegyikre egyformán szükségünk van!

Írta: Gyöngy

"Bezzeg az én időmben!"

Időnként eszembe jut a két nagyanyám. Ettek, szerettek,dolgoztak, háztartást vezettek,gyereket neveltek,(akár hatot) és még is volt erejük, idejük és pénzük mindenre! Vajon mi miért vagyunk állandóan idő, pénz hiányosak és miért csak alig egy gyerekre futja...semmi különös, csak elgonkodtam!

Írta: Gyöngy