Meztelen cappucino
Dátum: 2012. január 14. 14:25Műfaj: NovellaCimkék: szex, társadalomkritika, humor, modern világ, emberek |  |
Az egész napja a szőrtelenítéssel és egyéb nagyon fontos dolgokkal telt el. Egyszer csak besötétedett és valami hiányt, vagy feszültséget érzet belülről. Telefonját bámulta hevesen. Talán egy hívást várt valakitől?
G. borús hangulatban kelt fel reggel. Úgy érezte valami nem úgy van, ahogy lenni szokott, úgy általában. Rossz előérzete volt. Minden felkelés után elment tussolni és szokása szerint kopaszra borotválta nemiszervét. Így látta a tévében, így szocializálódott és egy idő után úgy érezte, neki is kötelessége. Más szempontból, gondolta: jót tesz a nemi életében, ha borotválja. Így nagyobbnak látszott és különben is, fölizgatta a saját kopaszsága. Úgy érezte, olyan, mint egy márványból faragott római Adonisz szobor. Így, mikor elkészült művével, a kopaszra borotvált f…val, alig várta mindig, hogy megmutathassa valakinek.
Az egész napja a szőrtelenítéssel és egyéb nagyon fontos dolgokkal telt el. Egyszer csak besötétedett és valami hiányt, vagy feszültséget érzet belülről. Telefonját bámulta hevesen. Talán egy hívást várt valakitől? Nokia telefonja volt. A telefon a jól ismert Nokia szignóra volt állítva miközben bámulta mobilját Ballantine’s whiskyt ivott a mindenki által ismerős laposszerű üvegből, melyen megcsodálta a jól ismert tojáshéj színű címkét.
Illetve nem is az üvegből ivott Egy whiskys pohárból kortyolt, mert sznobgyanús hősünk adott a külsőségekre, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert ő maga külsőségekben nem állt túl jól. Gyújtott egy cigit és pöfékelve szívta a narancssárga kódú Pall Mallt. Amit először látott, az a pohár piros színezetű alja volt. Ahogy arcával közelített a pohárhoz érezte, hogy a whisky erős lehelete megcsapta szemét és könnyezett. Lakása falán festmények lógtak. Modern, de patinás képek, talán eredeti alkotójuktól, igen biztos volt benne, hogy eredetiek… Eltelt egy kis idő és ahogy az ital kezdte kifejteni hatását, rájött, hogy könnyes lesz szeme, mert talán tudat alatt nem volt teljesen biztos a képek eredetiségében. Lám – gondolta, ezért gyűjtenek egyesek kortárs képeket, hogy ne könnyezzenek.
G. különben egy olyan srác volt, aki úgy tisztelte a lányokat, ahogy kevesen. Azt gondolta, hogy lesz egy aranyos felesége, aki szül neki egy szintén aranyos kislányt és örökké boldoggá válnak majd, generally… A nem atomikus család szobrát akarta megvalósítani. Persze ez nem sikerült neki.
Tudni kell G-ről, hogy egy olyan csoporthoz tartozott… Mondjuk úgy, hogy szektakövető volt. Olyan szekta tagja volt, akinek vezetője azt az elvet képviselte, hogy a szexualitás halálos bűn és a nemi vágy nem más, mint egy alantas, lajtos kocsival érkező koszos trágyalé. Ezért a szekta önjelölt vezetőjére hallgatva, hitehagyott márványszobor módjára és egy kiskutya elszántságával követte vezetőjük profétikus meglátásait. Az ehhez a szektához tartozó egyedek bármiféle szexuális kicsapongást elítéltek. G. ehhez tartotta magát és eszerint élt.
És akkor beütött a ménkű… Egyedül ült lakásában és unatkozott. Egy belső késztetésre pornómegosztó oldalakat nézegetett a neten. És akkor meglátta azt a rövidfilmet. Jobbnál jobb bomba nők szerepeltek a jelenetben. Egy leánybúcsú jeleneteit látta úgy, olyan pajzán módon, ahogy senki nem gondolná. Több nőszemély táncolt, többnyire férfielőadók zeneszámaira. Egyszer csak megjelentek a színen az izmos chippendale fiúk és izmos testükkel villogtak. Kopaszra nyírt faszukat lobbálták és kínálták fel, csinos, nagyon csinos lányoknak. Ezek a lányok pedig természetes módon kapták be a felkínált szerszámokat és egyúttal kínálták fel most ők is gyönyörű testűket a chippendaleknek. Ütemesen szólt a zene és szereplők ütemesen közösültek, paráználkodtak. És a zene csak szólt. Mindenki mosolygott és egyszer csak megtörtént. Mindenki élvezett.
G. úgy érezte borzalmas látvány részese lett. Felháborodott és akkor megszakadt benne valami. Ilyet ő még soha nem látott és kihozta sodrából. Melegség öntötte el agyát és úgy érezte becsapták. Elájult. Valószínűleg vallásos élményhez hasonló, magasabb szintű látomása volt.
Ócska mobiltelefonjának szánalmas Nokia-dallamára ébredt fel. Valaki hívta, nem tudta ki, mert telefonja nem jelezte ki a hívó fél számát.
G. nagyon félt az idegen hívásoktól, mert egyszer valami erőszakos faszi hívta fel és váratlanul iszonyú erőszakos módon trágárságok kíséretében átkozódni kezdett és halálosan megfenyegette őt, hogy most már ne szórakozzon a barátnőjével, mert el lesz kapva, tudja a címét és ki lesz p…va. Nos ezek után G. mindig izzadni kezdett, ha a telefonja kijelzőén nem tudta azonosítani a hívó felet. Most mégis úgy döntött, hogy felveszi a telefont, mert alapvetően kíváncsi ember volt.
- Na mi a helyzet G.? – kérdezte egy mókás, ezúttal ismerős hang a telefonvonal végéről. Elfelejtetted, hogy találkozót beszéltünk meg a lenti Mcdonald’s-ban?
- Ja, te vagy az – kérdezte G. zavarodottan. Ne haragudj, rögtön jövök, csak egy pár perc és ott vagyok.
- – Jól van, ne siess annyira. Még a többiek sem értek ide. Addig rácsatlakozok valami ismerekedős portálra. Képzeld, már huszonöt embernek üzentem reggel óta, olyanoknak, akik lehet, hogy belépnek a csoportba. Azt mondta a vezető gurum, hogy minden nap tíz embert kell beszerveznem a csoportba és akkor teljesíteni fogom az átlagot.
- Érdekes, nekem csak ötöt mondott és egyúttal felhívta figyelmemet, hogy ha ezt teljesítem, akkor feljebb kerülhetek a szekta hierarchiájában és lehetek csoport guru.
- Jól van! Akkor azt akarod ezzel mondani, hogy az én munkám nem ér annyit, mint a tiéd és téged jobban szeret a főmufti? – kérdezte egyre idegesebb, sértődöttebb hangon a másik.
Tekintve, hogy én már két éve szervezem be az embereket a csoportba, talán van különbség köztünk – gondolta G., ám nem merte kimondani. Ehelyett inkább nem szólt semmit. A másik tudta, hogy G. már két éve szervezi be az embereket a csoportba, ezért ezt mondta:
- Te már két évvel ezelőtt is ezt csináltad nem? Innen is látszik, hogy milyen egy béna, lehetetlen csoportbeszervező alak vagy te! Ha én már két éve ennek a csoportnak a tagja leszek, már biztos, hogy a harmadik szintű beszervező leszek és olyan színű egyenruhát kapok, amiben ha meglátnak a csoporthoz tartozó lányok egy titkos összejövetelünkön…Szóval elalélnak majd és hozzám akarnak majd jönni egyből.
- Ezt te komolyan hiszed? – kérdezte ironikus hanglejtéssel, mert immáron G. se bírt magával a másik pöffeszkedése miatt. Te még hiszel abban, hogy valakinek akkora szerencséje van, hogy egy nő hozzámegy valakihez a mai világban? Hát nem vetted észre, hogy a nők csak abban az esetben mennek valakihez feleségül, ha az alany már legalább eljut a huszonötös szintig és huszonötezernél több beszervezett tagot tud felmutatni?
- Na jó! – adott igazat a másik. Akkor is, azért álmodozni csak lehet? Nem igaz? Képzeld, ismertem egy kollégát, aki mielőtt hozzánk bekerült volna, élte a szektán kívüliek szánalmas életét és minden rosszra hajlandó volt. Nem elég, hogy meggyőződéses individualista volt, de méghozzá szex mániás is, a legrosszabb fajtából. Ez aztán nem szégyelte magát és úton-útfélen ismerkedett nőkkel, minddel, aki csak szembe jött vele az utcán. Volt is sikere, mert amúgy egy jó kiállású gyerek volt. Csak az volt a baj, hogy miután a nők megkapták, amit akartak tőle, hát szépen otthagyták. Szegény ismerősöm akkor eszmélt rá, hogy azok a kinti nők nem akarnak tőle semmi mást, csak egy kis kalandot. Szóval, miután erre mindig rá kellett jönnie, akkor egyszer csak megváltozott és már őt sem érdekelte semmi más, csak a közösülés. Szegény teljesen kifordult magából és már az sem érdekelte, ha utána megismerték az utcán és nyíltan a szemébe röhögtek. Egy idő után megcsömörlött és belépett hozzánk, mellesleg a nagyapám szervezte be. Visszatért a helyes útra és jelenleg már csak hétezer-nyolcszázöt embert kell beszerveznie a csoportba, hogy megkapja azt a szintet, aminek láttán a csoport nő tagjai begerjednek és hozzá mennek feleségül.
- Na jól van, le kell tennem, mert ha sokáig beszélünk még, akkor kevélységgel gyanúsítanak meg a központból, mikor visszahallgatják a mai telefonbeszélgetéseim hanganyagát.
- Akkor egy félóra múlva a sarki Mcdolald’s-ban G!
A telefon másik oldalán beszélő G. kollégája kinyomta a telefont és a kapcsolat megszűnt.
Eközben G. azon gondolkodott, hogy hazavágja magát, mert soha nem lehet felesége. Még mindig nem felejtette el, hogy mielőtt elájult volna mit látott a neten. Nem számít, hogy ilyen aranyos barátai vannak, illetve kollégái, mert szánalmas emberek nem tudnak kapcsolatokat építeni, szóval azon gondolkodott, hogy véget vet ennek az egésznek.
A telefonbeszélgetés után a másik, vagyis G kollégája behajtott a Mcdonald’s-drive-ba és fontoskodó fejjel várta, hogy mikor adhatja fel rendelését. Egy kiélt fejű, nyolcvan éves néni – aki már húszéves korától itt dolgozott - vette fel a rendelést.
Az öregasszony az üvegpult mögül, a cég akciós nyári koktéljait reklámozta és ajánlotta G. kollégájának, hogy ha vesz egy ilyen és ilyen menüt, akkor jár hozzá egy nyári alkoholos alapú koktél, persze ez is műanyag vödörben. G. kollégája persze nem állt kötélnek és felháborodott, szenteskedő fejjel mutatott rá kitűzőjére. Ordítva teremtette le az öreg nénit, és kioktatta, hogy ő a városi szekta tagja és soha nem iszik alkoholt, inkább kérne egy szarrágók ajánlatot, üdítővel, jég nélkül, hogy több férjen bele.
Szóval ez a muki miután elfogyasztotta finom menüjét, hát rögtön rácsatlakozott a környéken fogható ingyenes wifis hálózatra és olyan oldalakat kezdett keresni a neten, ahol olyan nők hirdetnek, akik jó pénzért hozzámentek órákra idegenekhez feleségül. Ezek a nők a kialkudott összegtől függően órákra, vagy akár napokra is mímelték, hogy az illető palik feleségei lesznek. Így, amíg a kuncsaft tudott fizetni, addig volt neki egy álfelesége, pénzért.
Különben G. kollégája mikor néha mégis ivott alkoholt, akkor úgy érezte, hasonlít egy a régi fekete-fehér filmeken látott gavallér sármőr színészre és éppen serkenő bajszát is úgy vágta, olyanformán, mint a híres színészeknek volt akkoriban. Szóval jóképűnek tartotta magát, csak az volt a baj, hogy mégsem volt igazán handsome. Sőt nevetséges külsején kívül csak unalmas személyisége volt borzasztóbb.
Ő is borotválta tökeit, de még ez sem segített neki abban, hogy ne adjon okot a népes női közönség előtt a saját maga lejáratására. A nők, ha meglátták az utcán, akkor rögtön elfordultak tőle. Munkahelyén állandóan vitába keveredett a meetingeken, mert, mert hát a nőknek olyanokat szólt be, amiket ezek nem tűrtek el és egy alkalommal szabályosan megszégyenítették az összes férfikollégája előtt.
Amúgy is idegesítette őt az összes sikeres kolléganője, mert mind munka-alkoholista volt és terhesen is dolgoztak, sőt műsor alatt, az utolsó percben vitték el őket a képernyő elől a mentők szülésre. A szülés után pedig rögtön áramoltak vissza a képernyőre. Volt olyan, aki már másnap jelentkezett, irigyen figyelte egyik fiatalabbik kolléganőjét hogyan helyettesíti egy addig őáltala vezetett idióta műsorban.
G. kollégája tulajdonképpen tényleg nem is volt olyan bénagép. Vagy mégis és az egészet, hogy a tévében dolgozik csak képzelte, mivel nem rég hajtotta fel igényes papírpoharából a Mcdonald’s új termékét, a Meztelen capuccinot, amit ajándékba kapott a menühöz és amibe egy bivalyerős hallucináló szert csempészet bele a cég.
Gondolták ennek is sikere lesz… G. barátja teljesen beflesselt a Pucér cappucinotól. Kiszállt a kocsiból és a részeg-drogosok elvetemült ábrázatával, pökhendi kivagyiságával ebben a pillanatban ő lett az univerzum legegyénibb hím egyede.
Legalábbis ő így gondolta és kikezdett minden vele szembe jövő nővel. De volt köztük egy terhes is, akit kigúnyolt és erősen zaklatott. Nem volt szerencséje, mert a terhes férje a közelben volt és össze-vissza kaszabolta súlyos ökleivel.
A jó hír G. barátja számára az volt, hogy a terhes kisasszony megakadályozta a további vérontást, így végül is megmenekült, de szakadtan, megtépázott külsővel menetelt tovább. Elanyátlanodva, arcán idióta mosollyal volt benne valami emberi. Szörnyen festett, míg nem, egyszer csak kinyílt a mellette álló autó ajtaja és egy, a szektából ismerős nő behúzta kocsijába és emberséges segítséget nyújtott rég nem látott szektatársának.
Abban a pillanatban pedig, mikor G. kollégája elalélt a biztonságot nyújtó szektatársának kocsijában, nos akkor G. kedélyes otthonában éppen benyelte utolsó xanax tablettáját és baszott lemenni kollégájához a sarki mekibe.
Mielőtt elbúcsúzhatott volna ebből az árnyékvilágból, eszébe jutott, hogy mégis lehetett volna egyszer egy felesége.
Volt egy lány, akivel régen együtt szenvedtek valami autósbalesetet és a lányon valami rutin beavatkozást kellett elvégezni a sebésznek. Nos, a lányról kiderült, hogy a belseje férfi igazából, vagyis a sebész észrevette, hogy a lánynak a hasüreg kinyitásánál nem méhe van, hanem heréje. G. nem tudott ezen túllépni és azon sem, hogy a lány nem borotválta rendszeresen. Elhagyta a lányt. És, hogy honnan volt ekkora önbizalma G-nek? Már akkor is kopasz töke volt G-nek és kollégájának is, a másik balfasznak.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
