Minden rosszban van valami jó
Dátum: 2016. május 17. 22:47Műfaj: NovellaCimkék: novella, macska |  |
Egyszer valahol azt olvastam, hogy a profi írók iskolájában óva intenek a közhelyek használatától. Fogadjatok hát szeretettel tőlem egy igazi amatőr írást!
Miközben fáradtan az éjszakai arckrém maradékát mosta le a kezeiről, gyerekes büszkeséget érzett, amiért ennyire hosszú ébrenlét után ilyen részletekre is maradt még energiája. Az utóbbi időben megszokta, hogy ilyenkor, az ágyba zuhanás előtti csendes pillanatokban megpróbálja röviden végiggondolni az elmúlt napot. Legtöbbször nem sikerül, mert túl kimerült hozzá, csak azok az események jutnak eszébe, amelyek elég fontosak ahhoz, hogy a naptárába is bekerüljenek, és az olyan élmények, amelyeket sehova nem kell feljegyeznie ahhoz, hogy örökké emlékezzen rájuk. Habár tudja, hogy ha erőltetné, ennél részletesebb nap végi leltárt is rögtönözhetne, de nem szokott tovább rágódni rajta, ennyi éppen elég. A lényeges dolgok. A szokatlan mértékű kialvatlanság néhány hónap alatt olyasmit tanított neki, amire eddig nem volt igazán nagy szüksége. Kiszűrni a lényeget és elereszteni, amit nyugodtan el lehet ereszteni. Számára az igazi tanulás ebben az volt, hogy ezt ne érezze veszteségnek. Ha nagyon belelendül, talán még a feleslegesen őrizgetett kacatoktól is sikerül megválni. Azt mondják, minden rosszban van valami jó.
Néha már magától elkezdődik az esti leltár, csak úgy, anélkül, hogy erre gondolna. Most is éppen ilyen váratlanul bukkant fel a gondolat, hogy ha nem jön közbe egy váratlan esemény, akkor a ma délutánra tervezett program már csak emlék lenne. Egy villanásnyi időre az a kis csalódottság folyatódott, melyet az elmaradt élménnyel kapcsolatban érzett, mielőtt további váratlan események elterelték róla a gondolatait, de egy pillanattal később már annak örült, hogy ez egy olyan jövőbeli esemény, amire még lehet várakozni. Arra gondolt, hogy vajon mennyire a miénk egy élmény, amelyen már túl vagyunk, hiszen benne lenni mindig csak az adott pillanatig tudunk, utána már a múlt része. Ez a kérdés is éppen csak felmerült egy gondolatnyi időre, anélkül, hogy valójában meg akarta volna válaszolni. Nem volt jelentősége, hiszen abban a percben éppen jó volt úgy, ahogy volt. Azt mondják, minden rosszban van valami jó.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Macska (#30657) | 2016. december 09. 07:34 |
Szia Zseva! Elnézést, hogy csak most reagálok! Nem vesztem el, csak átalakultam, úgy tíz hónapja. :) Pár évig biztosan nem leszek nagyon aktív, illetve sosem tudhatom előre, mikor adódik egy kis idő írni, olvasni. Annak idején a kresz oktatóm mondta, hogy mindig az éppen előttünk elterülő pocsolyát lépjük át, éppen elég az egyszerre, amint túl vagyunk rajta, jöhet a következő. Soha még ilyen nagy hasznát nem vettem ennek a tanácsnak, mint most, kisgyerek mellett. Remélem, te is jól vagy. Puszi! | |
Válasz Zseva hozzászólására (#30652). |
|
2. Zseva (#30652) | 2016. november 19. 08:42 |
Szia Macsek! El lehet odáig jutni, hogy már nem számít, mi volt előtte nap, mert ha azzal foglalkoznál, kiválogatva a fontosabbat, nem maradna az új napra energiád, mert emlékeztetne arra, hogy már annyira sem fontos ez a nap, mint tegnap volt.. :-) | |
| |
