Testnélkül.

Szerző: RéziDátum: 2008. április 30. 17:04

Műfaj: VersCimkék: bujkál, felhők, macska, temető, nyughelyek

Bujkál a hold a felhők mögött,
Szél zörög a fák ága között.
Hátát puposítva egy macska figyel,
Szeme parázslik,valami neszel.
Szőre feketén az égnek áll,
A temető kapuban libben egy árny.

Egy itt rekedt rosszindulatú szellem,
Egykor önkezével vetett véget éltének.
Most-e két létsík között kisért,
Sír s jajong az elmúlt évekért.
Dühöng és mindenkit riogat,
A földi nyughelyek közt le s fel suhan.

Kedvese után dobta el az életét,
Nem tudta,hogy így szerelmük végetért.
Most tombol okolva mindenki mást,
S néha tetlegességre ragadtatja magát.
Megtanulta használni szellem testét,
Rettegjen,ki belebotlik egy ilyen estén.
Rézi. Bp.2007.11.21.